Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben I/133
A MAGYAR-OLASZ KAPCSOLATOK ALAKULASA 1918-1919-BEN 147 olasz politikai elit előtt is titokban maradtak a magyar-olasz kereskedelem bonyolításának részletei. A bécsújhelyi lebukás jóval kevesebb bonyodalmat szült, ugyanis az ottani textil-és áruszállítmányt az Észak-Amerikai Ellenőrző Bizottság állította meg. A rakomány feladójaként Venezia-Giulia Kormányzósága, címzettjeként pedig a bécsi olasz katonai misszió szerepelt,105 ami egyértelművé tette a kereskedelmi kapcsolatok meglétét. A titkos kereskedelem módfelett kellemetlen volt az olasz politikai elitnek, ugyanis Olaszország vezetői sohasem kívánták hivatalossá tenni a bolsevik rezsimmel való kapcsolatokat, sőt, a sajtó már május elején Kun Béla közelgő bukásáról számolt be.106 Pár nappal később már egyenesen arról adtak hírt, hogy Kun annyira fél, hogy a kormány tagjai repülőgépeket tartanak fent abból a célból, hogy veszély esetén sürgősen Moszkvába menekülhessenek.107 Ezek a hírek mindenképpen túlzóak voltak, a Tanácsköztársaság akkor még regnálása félidejénél tartott. A magyar rezsimmel elégedetlen Tacoli április 10-én vetette fel Sonninónak küldött táviratában, hogy elő kellene mozdítani egy valóban nemzeti kormány megalakulását Magyarországon. Helyszínül Szombathelyt választotta volna, ami közel van az osztrák határhoz.108 Raniero Paulucci berni követ Andrássy gróffal találkozott, aki úgy vélte, hogy az olaszországi magyar hadifoglyok szabadon bocsátásával meg lehetne szervezni az ellenforradalomhoz szükséges hadsereget,109 aminek Roberto Segre is támogatója volt.110 Szintén a háború alatt Olaszországban bebörtönzöttek szabadon bocsátását javasolta haderő létrehozása céljából Vincenzo Galanti belgrádi olasz követ, aki elmondta, hogy magyar szervezkedők léptek kapcsolatba a francia és a szerb parancsnoksággal, engedélyt kérve arra, hogy antibolsevista kormányt alakíthassanak Aradon vagy Szegeden, amihez az antanttól kérnek fegyvert és hadi felszerelést.111 Vagyis az április 25-én Aradon, illetve Bécsben megkezdődő ellenforradalmi szervezkedésben az olaszok tevékeny részt vállaltak, és igyekezték úgy alakítani a viszonyrendszereket, hogy az érdekeiknek megfeleljen. Ezek a lépések még úgy zajlottak, hogy közben a tanácskormánnyal is fenntartották a jó kapcsolatot. Június 19-én azonban Orlando kormánya — elsősorban a békekonferencián elszenvedett kudarc miatt — megbukott. Olaszország új miniszterelnöke Francesco Saverio Nitti, külügyminisztere pedig Tommaso Tittoni lett. Ezt követően az olaszok megszakították a kapcsolatot a tanácskormánnyal, és csak 105 Walcz Amarylisz: A magyar kérdés az olasz külpolitika tükrében: Olaszország és Magyarország diplomáciai kapcsolatai (1918-1927). ELTE Doktori disszertáció, 2000. (Kézirat) 44. 106 MNL OL K 807 Forradalmi Kormányzótanács Sajtóosztálya és a Sajtódirektórium iratai. 6. doboz 24. ő. e. 48. o. 1919. máj. 1. (Olasz lapszemle, II Corriere della Sera) 107 MNL OL K 807 Forradalmi Kormányzótanács Sajtóosztálya és a Sajtódirektórium iratai.6. doboz 24. ő. e. 53. o. 1919. máj. 5. (Olasz lapszemle, Avanti!) 108 DDI/6./III. 164. irat, 173-174. Tacoli Sonninónak, 1919. ápr. 10. Az osztrák határ közelsége vélhetően azért lett volna kedvező Tacoli számára, mert a szóban forgó időpontban a márki Bécsben állomásozott. 109 DDI/6./III. 203. irat, 209. Paulucci Sonninónak, 1919. ápr. 15. 110 DDI/6./III. 238. irat, 239. Badoglio a békekonferencián ülésezőknek, 1919. ápr. 19. 111 DDI/6./III. 231. irat, 231-232. Vincenzo Galanti belgrádi olasz külügyi megbízott Sonninónak, 1919. ápr. 18.
