Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465
1476 SZ. NAGY GABOR egyik legfontosabb kérdést, a sajtó irányítását politikai háttéralkuk miatt kivették a kezéből. Ezért Balogh 1946. január 21-én felhívta Bállá Antal tájékoztatásügyi miniszter figyelmét arra, hogy a lapengedélyek kiadásának és engedélyezésének az elvi része továbbra is ő hatáskörébe tartozik. Az ellen nem emelt kifogást, ha Bállá az engedély kiadásával kapcsolatos adminisztratív teendőket magára vállalja, de arra kérte Ballát, hogy „a minisztérium létesítése óta kiadott lapengedélyek jegyzékét az alapiratokkal együtt” küldje át Baloghnak, amilyen gyorsan csak lehet. Január 25-én Balogh közölte Baliával, hogy a Vorosilov marsallhoz, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökéhez, intézett mindennemű átiratot Balogh közvetlenül kívánja eljuttatni, ezért azokat Bállá küldje meg az ő részére.50 Január 28-án Bállá válaszolt Balogh levelére, s ebben leszögezte, hogy „Utasításokat Államtitkár Úrtól nem fogadok el”, ugyanis amikor a Tájékoztatásügyi Minisztériumot felállítottak, azzal egy időben a Miniszterelnökség Sajtóosztálya megszűnt és annak hatáskörét a Tájékoztatásügyi Minisztérium vette át. Bállá szerint ezért Baloghnak nincs joga a minisztérium hatáskörét és jogait szűkíteni. Ezek után hivatkozott az első államtitkári értekezletre, amelyen a magyar sajtó ügye is napirendre került, ahol Kállai Gyula államtitkár külön felhatalmazást kapott a lapengedélyek és papírügyek felügyeletére. Ezért — írta Bállá — „ezeket a Tájékoztatásügyi Minisztérium hatáskörébe utalták”. Február 9-én maga Nagy Ferenc miniszterelnök válaszolt Baliának, akinek felhívta a figyelmét, hogy a Miniszterelnökség Sajtóosztálya nem szűnt meg, „mivel ilyen a demokratikus kormányok idejében nem is volt, így a tájékoztatásügyi miniszter nem is vihette magával annak hatáskörét”. Külön hangsúlyozta, hogy a tájékoztatásügyi miniszternek csak annyira van illetékessége a Miniszterelnökségtől átvenni hatásköröket, amennyire a miniszterelnöktől arra felhatalmazást kap, tehát amennyit ő átenged a Tájékoztatásügyi Minisztériumnak. „Miután a lapengedélyek kiadása, vagy megvonása, valamint a papír felosztása kifejezetten politikai és hatalmi kérdés, semmiképpen nem hozható összefüggésbe a tájékoztatásüggyel, azt továbbra is magamnak tartom fenn.” Ezért arra kérte Ballát, hogy a Tájékoztatásügyi Minisztérium létrehozása óta kiadott engedélyek listáját az alapiratokkal együtt sürgősen küldje meg, ahogy arra már korábban is kérték. 51 A kezdeti állapotokat jól szemlélteti egy 1946 februárjában kelt jelentés, amelyben Nádas józsef, a minisztérium szociáldemokrata párti munkatársa pártjának a következőket írta a Tájékoztatásügyi Minisztériummal kapcsolatban: Bállá és Balogh ellenségeskedése miatt a Tájékoztatásügyi Minisztérium még el sem kezdhette a munkát. Mindössze húsz ember dolgozik, és Balogh, ahol tudja, akadályozta a munkát, mert a Miniszterelnökségen saját „kabinetiét]” vezet. Ennek tagjairól, Tarnay István követségi titkár, Verő Ubul rendőrőrnagy, és Mátray Florence, azt írta, hogy „beleillik bármelyik Kállay, Gömbös vagy Szálasi minisztériumba. T[arnay], azelőtt a külügyminisztérium sajtóosztályán 50 MNL OL XIX-I-10-371/1946 (2. d.) Balogh István miniszterelnökségi államtitkár levele Bállá Antal tájékoztatásügyi miniszterhez, 1946. január 25. 51 MNL OL XIX-A-l-j-V-384/1946 (49. d.) Nagy Ferenc miniszterelnök levele Bállá Antal tájékoztatásügyi miniszterhez, 1946. február 9.
