Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465
A MAGYAR SAJTÓ POLITIKA A KOALÍCIÓS IDŐSZAKBAN 1473 logh a „Követ Úrnak [Puskinnak - ng] szíves intézkedését, illetőleg értesítését, mert a kiadóhivatalok már nagyon sürgetik a segítséget”.38 Látható, hogy a Neményi papírgyár nagyon nehéz helyzetben volt. Ajóvátételi szerződés értelmében nem csak a nyersanyag- és papírkészletét vitték el a Szovjetunióba, hanem a gyár gépsorait is le akarták szerelni. Ezt megerősíti a papírgyár július 25-én kelt levele, amelyben arra kértek Baloghot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt azért, a gyár „IV számú rotációs újságnyomó papírgépe és erőtelepe” lekerüljön az oroszokkal kötött jóvátételi megállapodás listájáról. Az említett gépek az eredeti jóvátételi listán nem szerepeltek, azonban valamilyen érthetetlen okból kifolyólag a megállapodás szövegébe mégis belevették. A rotációs papírnyomó-gép volt az egyetlen az országban, amely „olcsó újságpapír előállítására alkalmas, úgyhogy ennek elvitele a magyar újságnyomdák megbénítására vezetne, ami által az egész újság nyomdai munkásság kenyerét vesztené, a sajtó pedig nem tudna hivatásának eleget tenni”. Ezzel az indoklással július hónap folyamán a kormány is kérte a Jóvátételi Bizottságot, hogy a Neményi-gyár gépe kerüljön le a listáról, és helyébe az „elhagyott Atlas papírgyár teljes berendezése és szükség esetén a Pesterzsébeti Papírgyár papírgépe” kerüljön. Az erőtelep, amely a gyár energiaellátását biztosította, amely szintén a listán volt, „egy részét már zsákmányként vitték el, a másik része még csupán Svájcból való rendelés alatt, a megmaradó hiányos rész pedig egymagában a kívánt célokra úgy sem alkalmas”. Ezért kérték, hogy ezt a berendezést is vegyék le a listáról.39 Mindezek után nem lehetett meglepetés, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front legkisebb pártjának, a Nemzeti Parasztpártnak a központi napilapja lett az áldozata az egyre növekvő papírhiánynak. A Szabad Szó július 19-én szüntette be a megjelenését, azonban július 21-én újra megjelenhetett. Az elnémulás rövid ideig tartott, hatása azonban jóval nagyobb volt. Július 19-én a baloldali pártok lapjai koncentrált támadást intéztek a kormány, és főként Balogh István ellen. A Neményi Papírgyárat pedig korrupcióval vádolták meg, és az államosítását követelték. Még a kisgazdapárti Kis Újság is egyetértett a baloldali lapokkal abban, hogy a kormánynak lépéseket kell tennie a helyzet felszámolására, ugyanakkor védelmébe is vette Baloghot. Ennek ellenére a sajtóügyek irányítása kikerült Balogh kezéből, és Rákosi nyomására a Miniszterelnökséghez került Kállai Gyula vette át.40 A papírhiány miatt a július 31-ei pártközi értekezleten döntés született arról, hogy a budapesti napközi lapok augusztus 2-tól, a reggeli lapok pedig 3-tól hétköznap 4, vasárnap 6 oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A fentebb megjelölt időponttól kezdődően a lapok kötelesek a példányszámukat 5%-kal csökkenteni. Döntés született arról is, hogy A Mai Nap és a Reggeli Újság megjelenését átmenetileg szüneteltetik, va38 MNL OL XIX-A-l-j-V-2529/1945 (10. d.) Balogh István miniszterelnökségi államtitkár levele Georgij Puskin rendkívüli követnek és meghatalmazott miniszternek a budapesti sajtó részére igényelt rotációs papír tárgyában, 1945. május 28. 39 MNL OL XIX-A-l-j-V-5430/1945 (10. d.) A Neményi Testvérek Papírgyár R.t. levele Dálnoki Miklós Béla miniszterelnöknek a jóvátételi megállapodásról, 1945. július 25. 40 Sz. Nagy Gábor: Az 1945. júliusi papírbotrány reprezentációja a korabeli politikai sajtóban. Médiakutató 15. (2014: 2. sz. Nyár) 105-115.
