Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Mesterelbeszélések VI/1425
MESTERELBESZELESEK 1435 tizáló intuíció adatokból ellenőrizhető ismeret, ténymegállapítás. Alkalmazása ismeretelméleti és logikai tudatosságot kíván és feltételez. A szellemtörténet individualista, a kollektív szellemet egyéni kölcsönhatások szintézisének látja, közel áll hozzá a hőskultusz és az egyén. Nem csupán a sikeres eszmék történelme és tipológiája, hanem a kollektívumok születését kutatja, ami az individuumhoz vezeti és biográfiák írására ösztönzi. A szellemtörténész ítélkezés helyett megért. Nem relativizál, hanem a relatív formákból az állandót és az ideálisát emeli ki és értéktant alkot. Ezért nem kell attól tartani, hogy művelői írástudói árulást követnének el. Hatvány Lajos A magyar történetírás új útjairól a Századunk ban részletes és szenvedélyes politikád esszét írt, amelyben a reformkori liberálisok és a század eleji radikálisok mellett, a reformkori konzervatívok és a magyar szellemtörténeti iskola történészei ellen érvelt.24 Ebben — többek között — határozottan cáfolta Szekfű Horváth Mihály történetírásáról alkotott képét. Úgy látta, hogy Horváth Mihály tárgyilagosságra törekedett és témái sokrétűek voltak. Hatvány Lajos írásából érezni lehetett azt, hogy nagyon csalódott Szekfűben. Vámbéry Rusztem pedig mi-ők képében az igazság keresését és a hatalom igazolását állította szembe. Ennek jegyében írta: „Mi gonosz progresszívek nem hallgatunk el tényeket vagy ellenvéleményeket, nem következtetéseinkhez csipegetjük ki a tények közül bizonyítékainkat, mint a gyerekek a kalácsból a mazsolát, nem kötünk kényszeregyezséget a logikával, hanem álljuk a tényekből levont véleményünket akkor is, ha ezek véletlenül nem vágnak össze a politikai hatalom érdekeivel. Mi véletlenül nem akkor derítjük ki a legendás Fejedelemről, hogy bordélyházat tartott fönn, amikor a Habsburgok vannak uralmon, nem az ellenforradalmi reakció idejében bizonyítjuk a liberalizmus kártékonyságát, nem olyankor szidjuk az esküldtbíráskodást és dicsérjük a halálbüntetést, amikor a forradalom az előbbit eltörölte és az utóbbit szorgalmasan gyakorolja.”25 Babits Mihály a szubjektivitás, a relativizmus és a nemzeti kötöttség veszélyeire hívta fel a figyelmet. Kardos László pedig arra, hogy amivel szemben a szellemtörténészek át kívánták értékelni a magyar történelmet, csupán torzképe a pozitivizmusnak, hiszen az is összefüggések feltárására irányult.26 A viszonyítás: A magyar nemzet története A Szilágyi Sándor által szerkesztett, Vaszary Kolos hercegprímás neve alatt Schönherr Gyula által írt bevezetéssel és Jókai Mór utószavával ellátott milleniumi A magyar nemzet története tíz kötetes sorozat 1895 és 1898 között jelent meg az Athenaeum kiadásában. A sorozat a magyar nemzet alkotmányos fejlődésének politikai történetét és civilizálódásának művelődéstörténetét beszélte el és jelenítette meg metszetekkel, képekkel, rajzokkal, források másolataival. Pozitivista nemzeti liberális elbeszélést ismerhettek meg, akik a húsz24 Hatvány Lajos: Emberek és korok. Regényes korrajzok, naplók, cikkek. Vál, s.a.r: Beba György. I—II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1964. II. 283-318. 25 Vámbéry Rusztem: Az élő múlt. Politikai téveszmék - társadalmi babonák. Pantheon, Budapest, 1931. 13. 26 Vö. R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I—II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.
