Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Mesterelbeszélések VI/1425
1432 DÉNES IVÁN ZOLTÁN A Bethlen Gábor-monográfia az átértékelés prológusának tekinthető. A magyar történetírás új útjai a szemléleti és módszertani megalapozásnak. 1931-ben egy brit történész és vallásbölcselő, az angol Herbert Butterfield a történelem whig értelmezését kártékony és elfogult sémának minősítette. Úgy látta, hogy amennyiben attól megszabadulunk, leszünk képesek komoly történetírást művelni.17 Butterfield The Whig Interpretation of History című könyvét sem Szekfű Gyula, sem szerzőtársai nem ismerték. Ahogy Butterfield sem tudott A magyar történetírás új útjairól. Vita a szellemtörténetről a Nyugatban A magyar történetírás új útjai a történész szakmán túli visszhangot váltott ki. Babits Mihály — Thienemann Tivadar Irodalomtörténeti alapfogalmak, Horváth János A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Farkas Gyula A magyar romantika és A magyar történetírás új útjai kapcsán — esszét írt a szellemtörténetről a Nyugatba. Abból indult ki, hogy a szellemtörténet visszahatás a koncepciótlan adatgyűjtésre és felhalmozásra, valamint későbbi séma visszavetítésére. Gondolatmenetének a végén arra a következtetésre jutott, hogy az egyetemes mérce hiánya relativizmushoz, feladása erkölcsi nihilizmushoz vezet. Ez pedig — utalt Julien Benda könyvére — az írástudók árulását, az éppen uralkodó divatok és érdekek bálványozását, a nemzeti kötöttségek igazolását eredményezi.18 „A világ minden évszáma s királya, Meg a tanító körmönfont irálya” - idézte Arany Jánost a tényeket felhalmozó és átláthatatlan, jelentés nélküli történelemről.19 Ahogy a téglák összehordása nem házépítés, hiszen a ház tervének a fejünkben kell lennie — elevenítette fel (anélkül, hogy hivatkozott volna rá) Arisztotelész Metafizikájának (a szubsztanciáról és a szubsztrátumról, a formáról és az anyagról, a rendező elvről és az elrendezendő alkotóelemekről szóló) tételét —, úgy az anyaggyűjtés sem feldolgozás. Ahhoz rendezőelv, szempont, értelmezés kell. A szellemtörténet a mai kor szempontjainak visszavetítésével szemben a különböző korszakok különböző kollektív eszméit keresi, hogy azokat követve értelmezze a korszakok belső összefüggéseit. A kollektív eszmék szellemtörténeti jelentőségű, a kortendenciákkal összhangban lévő, hatást gyakorló, sikeres műveket fednek. Kiemelkedő egyéni teljesítmények helyett a korabeli átlagot, a tömegjelenségek szociológiáját. A megközelítés módszere 17 Butterfield, Herbert-. The Whig Interpretation of History. Bell, London, 1931. Vö. Mclntire, C.T.: Herbert Butterfield. Historian and Dissenter. Yale University Press, New Haven, CT and London, 2004. 18 Babits Mihály: Szellemtörténet. In: Uő: Esszék, tanulmányok. II. 315-316. http://epa.oszk . hu/00000/00022/00522/; 19 „Történelemből ha micskét tanult is, / Meg elfelejtő a vizsgálatig; / Mert a fonál, ha oly hosszúra nyúlt is, / Nem az volt, mi szellemnek mondatik; / De a föld minden évszáma s királya, / Meg a tanító körmönfont irálya” Arany János: Bolond Istók. Második ének 28. In: Arany János: Költői művei. I—III. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981. II. 172. http://mek.oszk.hu/00500/00597/ html/bi02.htm