Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1423 az intézmények vezetőitől, hogy feladataikat jól oldják meg, sok esetben nem lehetett még azt sem tudni, hogy minek kellene megfelelni. Az állandóan változó szabályozás bizonytalanságot eredményezett. A megyei párt- és tanácsi szervek, valamint a minisztérium munkatársainak gyakori ellenőrzései sok helyütt inkább a fenyegetettség érzését erősítették, mintsem érdemi segítséget, s így az oktatás színvonalának emelését jelentették volna.94 Annak ellenére, hogy ezekben az években néhány kérdésben történt pozitív elmozdulás, lényeges, az oktatás színvonalát meghatározó minőségi változtatásokat nem sikerült elérni. Az 1958-1960 közötti időszakban a korábbiaknál lényegesen korlátozóbb nemzetiségpolitika alapjait teremtették meg. Az 1958. évi PB határozat ennek a nemzetiségpolitikának az elvi megfogalmazása. Bár a politikai hatalom retorikájában 1958-59-ben a korábbiaknál megengedőbb, a decentralizációt elfogadó, a nemzetiségi szövetségekre valamelyest támaszkodó nemzetiségpolitika körvonalazódott. Ezzel párhuzamosan végbement a minisztériumi szakapparátus teljes ellehetetlenítése. A minisztériumban az átszervezések, illetve a személycserék révén létrehoztak egy olyan személyi összetételű nemzetiségi osztályt, amely immár fönntartások nélkül végrehajtotta a nemzetiségi oktatásban elhatározott változtatásokat, az anyanyelvű oktatás megszüntetését. EDUCATION FOR ETHNIC MINORITIES IN HUNGARY IN THE SECOND HALF OF THE 1950s by Ágnes Tóth (Summary) The study discusses the positive changes which emerged in the educational system for the ethnic minorities as part of the political détente following the death of Stalin, and the phases of the consequent rapid rearrangement which affected this field as well after 1956. The author concludes that in the mid-1950s the public educational institutions of both the Hungarian population and the ethnic minorities faced similar problems, namely those of insufficient accomodation, deficient equipment, bad quality schoolbooks, and the lack of qualified teaching personnel. Since, however, in a structure under centralised and direct political pressure the only correcting factor was the very person of the teacher, the lack of bilingual, qualified educators hindered the institutions of the ethnic minorities more than it did those of the Hungarian majority. Pomázon működött, mindegyik osztatlan volt. Egyedül a szigetcsépi iskolában tanított hosszabb ideje, jó felkészültségű pedagógus. A másik két helyen állandó volt a fluktuáció. - MNL OL 276.f. 91.cs. 81.ö.e. 1955. november 9., Scholz Gyula feljegyzése Pest megye nemzetiségi nyelvoktatási helyzetéről 94 „Adataink szerint az olyan nagyobb iskolákat, mint a méhkeréki román általános iskolát a folyó évben 29-szer, a gyulai román gimnáziumot 16-szor, a tótkomlósi szlovák általános iskolát 11-szer, a békéscsabai szlovák általános iskolát 9-szer látogatták meg.” - MNL OL 276.f. 91.cs. 83.ö.e. Jelentés a békés megyei nemzetiségi intézményeknek az Oktatásügyi Minisztérium Általános Iskolai Főosztálya által szervezett ellenőrzésről, 1955. május 26.
