Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben I/133
140 HAMERLI PETRA ni hazánkkal, ám félő volt, hogy egy ehhez hasonló támogatás nyújtása miatt a magyarok ellentétbe kerülnének a környező államokkal.54 Az óvatos politikát folytató Károlyi Mihály ekkor még nem bízott meg senkit hivatalosan az olaszokkal való tárgyalásokkal, ennek ellenére Fülep Lajos, aki művészettörténészként hosszú ideig Olaszországban élt és ezalatt rengeteg olasz ismerősre tett szert, Fiúméban megkezdte a kapcsolatfelvételt. December 30-án érkezett meg a kikötővárosba, és rögtön érintkezésbe lépett a helyi Nemzeti Tanáccsal.55 Fülep célja az volt, hogy Rómába utazhasson, és ott előmozdíthassa a két állam diplomáciai kapcsolatait.56 Károlyinak írt levelében kifejtette, hogy véleménye szerint az olaszok szívesen tárgyalnának hivatalos magyar megbízottal is, ezért kérte Károlyit, hogy állítson ki számára megbízólevelet a római útjához.57 Olasz részről a külügyminisztériumi titkár, Augusto Chiappori Biancheri fontosnak tartotta kihasználni, hogy a magyarok éppen Olaszországot választották védelmezőjüknek, ezért úgy gondolta, hogy mielőbb hivatalos megbízottakat kell kineveznie mindkét félnek.58 Emiatt Fülep ismételten felhívta Károlyi figyelmét arra, hogy a nagyhatalmak közül Olaszország viszonyul a legkedvezőbben Magyarországhoz. Hangsúlyozta továbbá, hogy az olasz miniszterelnök, Vittorio Emanuele Orlando — akinek számolnia kellett a hazájában uralkodó, egyelőre még ellenséges közvéleménnyel is — csak hivatalos megbízottak útján lett volna hajlandó tárgyalni.59 „További ingadozásunknak jugoszláv és olasz orientáció között az lehet a következménye, hogy mind a két lehetőséget eljátsszuk. ”60 - írta Fülep. Károlyi azonban Jugoszláviával is szeretett volna jó viszonyt ápolni, és úgy vélte, hogy a magyar-olasz kapcsolat inkább Olaszországnak kedvezne.61 Olaszországban a politikai elit is pártolta a közeledést, viszont — mint Riccardo Zanella fiumei polgármester leveléből kiderül — az olaszok nem kezdeményeztek tárgyalásokat a magyarokkal, miután a közvélemény nagyon negatívan ítélte meg akkoriban Magyarországot. A magyar fél kezdeményezését azonban már valóban szívesen vették volna.62 Magyar részről végül is Charmant Oszkár bécsi követ — a Károlyi család ügyvédje — kapta a hivatalos megbízólevelet 1919 januárjában. Meg kell jegyezni, 54 Károlyi Mihály levelezése. I. kötet, 1905-1920. Szerk.: Litván György. Bp. 1978. 349. levél, 333-338. Bédy-Schwimmer Rózsa svájci követ Károlyi Mihálynak, 1918. dec. 22. A továbbiakban: Károlyi levelezése. 55 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) K 64 Külügyminisztérium (KüM) Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1132. Fülep Lajos művészettörténész Károlyinak, 1919. jan. 1. 56 L. Nagy Zs.: Itália és Magyarország i. m. 86. 57 MNL OL K 64 Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1132. Fülep Károlyinak, 1919. jan. 1. 58 DDI/6./I. 884. irat, 471-472. Augusto Chiappori Biancheri, római külügyminisztériumi titkár Sonninónak, 1919. jan. 17. 59 MNL OL K 64 Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1015. Fülep Károlyinak, 1919. jan. 20. 60 Uo. 61 L. Nagy Zs.: A párizsi békekonferencia és Magyarország i. m. 63-64. 62 MNL OL K 64 Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1014. Riccardo Zanella, volt fiumei polgármester Fülepnek, 1919. jan. 22.
