Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
1398 TOTH AGNES gi osztálya az MDP KV határozatának megismerését követően megerősítve érezte saját eddigi törekvéseit. A határozat hivatkozási alapot jelentett számára mind a minisztériumon belül, mind pedig az alsóbb-fokú párt- és közigazgatási hatóságokkal szemben. Kiss Gyula miniszterhelyettest 1955. december 16-án tájékoztatták a KV határozat minisztériumra háruló feladatairól, egyben javaslatot is tettek azok ütemezésére és megvalósítására.31 1956. március 5-én a nemzetiségi szövetségek, az érintett megyék oktatási osztályai, a népművelési minisztérium és a nemzetiségi lapok szerkesztőségei munkatársainak tartottak közös értekezletet. A KV határozat nem volt nyilvános, a párt és a közigazgatás alsóbb szervezetei is csak szóbeli tájékoztatókon ismerhették meg annak tartalmát. Az értekezlet lehetőséget nyújtott a határozatok ideológiai értelmezésére, illetve a nemzetiségi oktatással kapcsolatos konkrét információk közlésére is, amitől a nemzetiségi osztály az érintettektől hatékonyabb együttműködést remélt. Bár a határozat nem foglalkozott a nacionalizmus, internacionalizmus, sovinizmus kérdésével, vagy a határon túl élő magyarság problémáival, az értekezleten ezen fogalmak aktuálpolitikai értelmezései is nagy hangsúlyt kaptak.32 A minisztérium a német tannyelvű általános iskolák szervezése kapcsán alapvetően továbbra is a megyékre támaszkodott, azaz a középszintű közigazgatásra bízta a helyi kezdeményezések fölmérését, illetve támogatását. Egyes esetekben maga is kezdeményezte általános iskolák nyitását. Az 1955. május 31-én kiadott azonos tartalmú utasítással, negyedévente ismételten felmérte, hol, mi történt, történt-e egyáltalán elmozdulás. Az adatszolgáltatás folyamatossá tételével az állandóan változó struktúráról legalább némi áttekintése volt. Az általános iskolákat érintette az a rendelkezés is, miszerint az 1956/57. tanévtől kezdődően az alsó tagozat 1-4. osztályában egyszerre kellett elindítani a német anyanyelvű osztályokat. Az előírást a tanterem- és pedagógushiány miatt a megyék egyszerűen nem tudták teljesíteni. A minisztérium forrásokkal azonban továbbra sem rendelkezett, szerepe arra korlátozódott, hogy a me-31 XDÍ-I-2-f 842-859-2-16/1955. 32 „A határozat kimondja, hogy nem lehet igazán internacionalista az, aki eltűri a sovinizmus, a nacionalizmus legkisebb megnyilvánulását, aki nem veszi fel a harcot a nacionalizmus különböző formáival szemben és fordítva. Ezt a megállapítást nekünk magyar kommunistáknak a nemzetiségi oktatás, népművelés, sajtó irányítóinak szakadatlanul szem előtt kell tartanunk, mert hazánkban még mélyre nyúló gyökerei vannak a nacionalizmusnak és jelentős befolyást gyakorolhatnak a nemzetiségi dolgozók között végzett gazdasági, politikai, kulturális munkára. A KV határozata kimondja azt is, hogy számunkra ugyan nem közömbös, hogy milyen a hazánkkal szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzete, de félreérthetetlenül megállapította, hogy a velük való foglalkozás politikai, gazdasági, kulturális kérdéseik megoldása az ottani Kommunista Pártok és az ottani kormány feladata.” - MNL OL XIX-I-2-f 859-9/1956. A minisztérium nemzetiségi osztálya az elkövetkező hónapokban nyitott a nemzetiségi szövetségek felé is. Egy körlevélben kinyilvánították, hogy a „párthatározatban szereplő oktatási és kulturális feladatok megoldása csak a szövetségekkel szoros együttműködésben valósítható meg. S hogy a szövetség az iskolaszervezési feladatok megoldásához segítséget nyújthasson, ismernie kell a nemzeti kisebbségi iskolákat és óvodákat.” Ezért a minisztérium engedélyezte a szövetség által megnevezett munkatársaknak a nemzetiségi intézményekben történő tájékozódó látogatásokat. - MNL OL Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége 1955-1995. (a továbbiakban: XXVIII-J-1.) 17.doboz. Anyanyelvi oktatás 1956-1995. Kovács Péter osztályvezető levele az MNDSZ-nek, 1956. október 28.
