Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
1396 TÓTH ÁGNES Tolna megyében komoly nehézségnek nevezték, hogy a szülők ugyan még tudnak németül, de a beiskolázandó gyerekek már nem. Otthon a családban kizárólag magyarul beszélnek. Továbbá egyetlen pedagógus sem vállalta a német tannyelvű tanítást. Bár többször hangsúlyozták, hogy „a szervezés során igen komoly nehézségekkel kell megbirkóznunk és egyelőre nem látjuk biztosítva azt, hogy a feladatot meg tudjuk oldani”, Nagymányokon lehetségesnek tartották az anyanyelvű oktatás bevezetését. Itt már a korábbi években is volt nyelvoktatás az általános iskola valamennyi évfolyamán. A többi megyében is elsősorban azokon a településeken próbálkoztak a német oktatás minőségi fejlesztésével, ahol korábban már a nyelvoktatás működött. Baranyából Gyódon, Ofalun ugyan 3-5 tanulócsoportos kisiskolák működtek, de miután a kitelepítés nem, vagy alig érintette ezeket a községeket a tanulók majd 100%-a német anyanyelvű volt. Ezek mellett Mecseknádasd, Somberek, Boly került felterjesztésre, amelyekben osztott csoportokban évek óta folyt a német nyelv oktatása. Mindhárom településen azonban a „tavalyi kísérlet a szülők nagy ellenállása miatt nem sikerült.” A megyei tanács nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy Himesházán, Mágocson, Véménden, Püspöklakon és esetleg Liptódon is tudnak anyanyelvű oktatást indítani. Komárom-Esztergom megyében ahhoz, hogy Baj és Leányvár településeken a német anyanyelvű oktatást el tudják indítani, amire egyébként a szülők részéről is igény mutatkozott, jelentős fejlesztésekre — 3 új nevelőre és pedagóguslakásra, a tantermek bővítésére — volt szükség. Békés megyében Eleken és Almáskamaráson jártak eredménnyel. Bács-Kiskun megyében a bajai járás 3 községében — Bácsbokod, Csátalja, Gara —, valamint a kalocsai járás területén fekvő Hajós községben tervezték az anyanyelvű német oktatás bevezetését. Mind a négy településen ehhez pedagógusok alkalmazását kérték. Pest megyében Törökbálint, Taksony, Dunabogdány községekben komoly beruházások révén kerülhetett sor a fejlesztésre. „Törökbálint: A német nyelvoktatás iránt van érdeklődés a német ajkú szülők körében. Az iskola véleménye szerint azonban a tannyelvű iskola megvalósítása nem sok reménnyel kecsegtet. Az I—II. osztály megnyitásához szükség lenne egy német szakos alsó tagozatos nevelőre. Tanteremmel rendelkeznek, s a német tagozat felfejlődésével tanteremigényeket is ki tudják elégíteni, azonban legalább két tanterem teljes berendezésére lenne szükségük. (...) Taksony: (...) Kellő felvilágosító és agitációs munka után a német tagozat megvalósulása remélhető. Jelenleg az I. osztályban 27-en tanulják tantárgyként a német nyelvet, akik csaknem kivétel nélkül német anyanyelvűek is. Az I—II. osztály jövő tanévi megnyitásához egy német szakos alsó tagozatos nevelőre lenne szükség. (...) A német tagozat megnyitásához szükség volna egy 4 tantermes új iskola építésére és berendezésére, valamint nevelői lakás építésére is, mert a községben lakást nem lehet biztosítani. Jelenleg kb. 60 család van összeköltöztetve a községben. Az építkezéshez megfelelő telek rendelkezésre áll. Az új tantermek és nevelői lakás felépítése helyi forrásokból nem biztosítható.
