Századok – 2014
MŰHELY - Ugry Bálint: Beszámoló a Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Bethlen Gábor és Európa című nemzetközi tudományos konferenciáról (Kolozsvár, 2013. október 24-26.) V/1335
KRÓNIKA Beszámoló a Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Bethlen Gábor és Európa című nemzetközi tudományos konferenciáról (Kolozsvár, 2013. október 24-26.) 2013. október 24. és 26. között az a város adott helyet a Bethlen Gábor és Európa címmel megrendezett konferenciának, ahol az erdélyi rendek négyszáz évvel korábban — oszmán-tatár hadak jelenléte mellett — fejedelmükké választották Bethlen Gábort, aki elérkezettnek látta az időt arra, hogy a politikában, a diplomáciában és a kormányzásban szerzett tapasztalatait uralkodóként ajánlja Erdély szolgálatába. Immár harminchárom év telt el az utolsó nagy, nemzetközi, Bethlen Gábor uralkodásának kérdéseit vizsgáló konferencia óta, amelyre ugyancsak egy 400. évforduló adott alkalmat: 1980-ban a fejedelem 1580. november 15-ei születésére emlékezve a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében Debrecenben gyűltek össze a tudományos szakma képviselői kutatási eredményeik közös összegzésére. Ahogy R. Várkonyi Ágnes fogalmazott: „Nagy vesztesége az immáron historiográfiai jelentőségű konferenciának, hogy az előadások szelektíven láttak napvilágot, a rendkívül izgalmas vita érdemi ismertetése pedig elmaradt.”1 Ennek fényében az elmúlt több mint harminc év újabb kutatásainak az azóta jócskán megváltozott történetírói szempontok szerinti, többnapos tanácskozás keretein belül való (újra)értékelésére még nagyobb szüksége volt a tudománynak. A Babe§-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének közös szervezésében rendezett háromnapos ülésen párhuzamosan két szekcióban zajlottak előadások. Hat európai ország tudományos intézményeiből érkezett több mint hatvan előadó oszthatta meg egymással kutatásai eredményeit a Fejedelemség kormányzatáról, város-, kül- és gazdaságpolitikájáról, udvari kultúrájáról, művészeti és írott örökségéről, ütköztethette azokat az eltérő véleményekkel, egészíthette ki párhuzamos kutatások során megfogalmazódott gondolatokkal. A Bethlen Gábornak méltó emléket állító konferencia nagyban segítette, hogy a történettudomány megfelelően körvonalazhassa a Bethlen-kutatás jövőbeli feladatait és ráirányítsa a tudományos érdeklődés figyelmét az eddig csupán érintőlegesen vagy egyáltalán nem vizsgált területekre. (Bethlen fejedelemmé választásának évfordulóján számtalan ülésszakot rendeztek 2013-ban, a kolozsvári „monstre-konferencia” ezek közül is kiemelkedve a legteljesebb képet adta a kérdéses korszakról.) 1 R. Várkonyi Ágnes-. Bethlen Gábor jelenléte Európában. In: Bethlen Gábor és Európa. Szerk.: Kármán Gábor - Kees Teszelszky. Bp. 2013. 9-75. 10.
