Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Varga Zsuzsanna: Kiútkeresés az agrárszektor válságából az "új szakasz" (1953-1954) idején I/117
ját, hogy beavassa a szovjet politikában készülő újabb irányváltásról.73 A tanácskozásról fennmaradt jegyzőkönyvből kiderül, hogy pontosan azért a politikáért bírálták a magyar küldöttséget — s azon belül is főleg Nagy Imrét —, amelyet 1953-ban a szovjetek fogalmaztak meg követendő irányvonalként.74 Miután a magyar delegáció tagjai ismertették a főbb gazdasági és politikai aktualitásokat, Vorosilov kért először szót. „[...] Nem szabad az ország politikai és gazdasági kérdéseit csak a parasztság szemszögéből nézni. Magyarországon még igen sok a kisárutermelő paraszt. [...] A kisárutermelő parasztgazdaság minden nap szüli a kapitalizmust. A föld Magyarországon nincs államosítva. Feltétlenül tévednek, hibás nézeteket képviselnek, akik mindezt nem veszik figyelembe. Nagy elvtárs okos, ügyes ember, de elvileg nem elég szilárd. [...] Nem helyes, sőt veszélyes az ipart elhanyagolni. Ha nem lesz nehézipar és lassan nem növekszik, akkor nem tudunk előremenni.”75 Molotov így folytatta: „[...] Nagy elvtárs 1953 júliusában beszédében fellépett azért, hogy a tagok kiléphessenek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből. (Nagy elvtárs közbeszólása: nem az én gondolatom volt. A tanácsot itt kaptuk. Dobi fel is szólalt ellene.) Valóban, Berija felszólalásában annak idején adott ilyen tanácsot, de Berija letartóztatása után figyelmeztettük magukat, hogy gondolják át még egyszer dolgaikat és óvatosak legyenek. Nagy elvtárs pátosszal beszélt a szövetkezetekből való kilépés mellett, ami külön súlyosbítja a dolgot.”76 Hruscsov még keményebb hangnemben szólt Nagy Imréhez. „Magának vannak érdemei, de Zinovjevnek és Rikovnak is voltak érdemei, talán nem is kevesebb, mint magának, mégis keményen felléptünk ellenük, mikor ártalmára voltak a pártnak. Fel kell lépni magával szemben is. Ha más bírálja, nehezebb lesz. Ha időben nem lépünk fel, később az egész párt lép fel maga ellen. Más kiút nincs. [...] A sztálinvárosi kohászati üzem építését miért hagyták abba? A túlzott iparosításért bíráltuk magukat, de az iparosítást ésszerűen folytatni kell, nem beszüntetni. Ha iparosítás nem lesz, ha nem lesz nagy gépipar, mi az ellenséggel nem tudunk versenyezni. Lesz vagy nem lesz háború, nekünk az ipart fejlesztenünk kell. Hiába lesz szalonna elég, ha nem lesz repülőgép, abból baj lesz.”77 A szovjet irányvonal 1955 elején tehát újra változóban volt. A Szovjetunió politikájának módosulását, a nehéz- és hadiipar-fejlesztés újbóli előtérbe kerülése jelezte, hogy Malenkov miniszterelnök, aki Sztálin halála után meghirdette az életszínvonal emelésének programját, kénytelen volt önkritikát gyakorolni. Hamarosan lemondatták, s a helyére 1955. február 5-én Bulganyin marsall KIÚTKERESÉS AZ AGRÁRSZEKTOR VÁLSÁGÁBÓL ... (1953) 131 73 Baráth M.\ Szovjet kézi vezérlés i. m. 171-175. 74 “Konzultációk”. Dokumentumok a magyar és szovjet pártvezetők két moszkvai találkozójáról 1954-1955-ben. Közli: Rainer M. János - Urbán Károly. Múltunk, 37. (1992: 4.sz.) 141-148. 75 Uo. 142. 76 Uo. 143. 77 Uo. 147.
