Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
1310 BÚZA JANOS Az ártörténet kutatását nemcsak a közgazdászok, hanem a gazdaságtörténészek is fontosnak tartották, például Salamon Ferenc szinte költői kérdést feltéve a pénztörténettel együtt hangsúlyozta az ártörténet feltárásának szükségességét: „Az oly mindennapi localis kérdések, minők egy-egy városban a piaci árak, s a legfontosabb nemzetgazdasági kérdések eldöntése, lehetetlen a pénzérték ismerete nélkül. S lehet-e szó addig alapos hazai történetről, míg nemzeti gazdaságunk története nem képezi annak igen kiváló fejezeteit.”87 Mivel a nemzetgazdasági szempontok szerény szerepet kaptak a hazai történetírásban, nem meglepő, hogy az árforradalom nem talált visszhangra sem Roscher, sem Kautz írásai nyomán. Wiebe monográfiájának a híre88 pedig vélhetően nem jutott el a szerzőhöz és a szerkesztőkhöz akkor, amikor Acsády Ignác megírta az „Artörténet” szócikket az igen hasznos közgazdasági ismerettár89 számára. Az árforradalom közgazdasági indíttatású fogalma a 19. században még a hazai nemzetgazdaságtan sajátja maradt, s e ponton némi iróniával Kautz Gyulától átvehető, hogy az „... elveket és tantételeket formulázó ...” tudományágnak nem sikerült „... a gazdaságtörténet eseményeit és kapcsolatait földgöröngyizűségük köréből az eszmeiség tisztább atmosphaerájába.. .”90 emelni. Az árforradalom szócikk a „Révai Nagy Lexikona” 1911-ben megjelent kötetében helyet kapott ugyan, de nem a 16. századi áremelkedések kapcsán, hanem feltehetően az ún. drágaság91 okán, amelyik az 1910-es években92 — már az I. világháború előtt! — foglalkoztatta a közgazdászokat. A körükben zajló pénzelméleti vitákra visszatekintve — a nagy világégést követően — „...a nemesfémek szaporodása által előidézett árforradalmak magyarázata” is93 felmerült. Hajnal István — akinek „...irodalmi tevékenysége ... forradalmi jelenség historiográfiánkban”94 — vélhetően az 1920-as évek végén és az 1930-as évek 87 Salamon Ferenc: Budapest története. Budapest, 1885. III. 88. Korábban is idéztem: Búza János: Historiográfiai vázlat 1867-1945 közötti ár- és bértörténetírásunkról. Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei. 26 (1977) 199. 88 Rendszeresen megjelent közgazdasági szaklapunk a kiadás évében hírt adott Wiebe művéről, de a „Szakmunkák és forrásművek” rovatban a könyv terjedelmét nem közölték. Közgazdasági Szemle 19 (1895) 764. Wiebe monográfiájának eredeti példánya a Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtárában ma is a kutatók rendelkezésére áll, a szerzeményezés ideje azonban nem állapítható meg. A kötet a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárának átvételével került az egyetemi gyűjteménybe. 89 Közgazdasági Lexikon: Közgazdasági ismeretek tára három kötetben. Szerk.: Halász Sándor - Mandelló Gyula. Budapest, 1898. I. 265. 90 A gazdaságtörténet fóldgöröngy-ízűsége előtt az eredetiben „... s ha szabad képletileg magamat kifejeznem ...” tagmondat áll! Kautz: Roscher ... i. m. 21. 91 „Árforradalom akkor áll be, ha valamely cikk piaci ára a nagy forgalomban beállott és előre nem látott nagy zavarok következtében v. pedig az üzérkedésnek túlhajtása következtében hirtelen nagy emelkedést vagy esést mutat. L. Válság.” 92 Hild Márta: Heller Farkas és Navratil Ákos a pénz- és hitelélet vitatott kérdéseiről, in: Válságos idők tegnap és ma. Pénz, gazdaság és politika a 19-21. században. Szerkesztette Rab Virág. Pécs, 2009. 115-134. 93 Heller Farkas: A pénzelmélet fejlődése. Közgazdasági Szemle XLV (1921) 219. Újabb kiadására 1. Heller Farkas: Etikai tudomány-e a közgazdaságtan? A bevezető tanulmányt írta és a szövegeket válogatta Madarász Aladár. Budapest, 2006. 95-113. [Az árforradalom fogalmának eredetére nem történt utalás. - B. J.] 94 Berlász Jenő: A magyar gazdaság- és társadalomtörténet-írás kialakulása, in: Berlász Jenő: Erdélyi jobbágyság - magyar gazdaság (Válogatott tanulmányok) Szerk.: Búza János - Meyer Dietmar. Budapest, 2010. 256.
