Századok – 2014

MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229

JEZSUITA VALLÁSOS TÁRSULATOK MAGYARORSZÁGON ... (1582-1671) 1247

ményhálózatban elfoglalt helyük tekintetében is: a hódoltsági Gyöngyös mezőváros rezidenciája, a Trencsénben alapított rendház és noviciátus vagy a felső-magyarországi központ, szabad királyi város Kassa főiskolával is kibővített kollégiuma nagyon eltérő lehetőségeket jelentettek a páterek számára.

A Magyar Királyság török hódoltság alatti területe fontos terepet biztosított a misszió számára. Ez Pázmány Péternek a katolikus egyház hódoltsági joghatóságának megerősítését, illetve az ottani katolikus iskolák felállítását célzó törekvéseivel is egybeesett. A hódoltságban ebben az időben Pécsett jelentős jezsuita misszió működött, ahonnan Kecskemétre, majd Gyöngyösre érkeztek a páterek. Gyöngyösön 1634-től indítottak iskolát, amely rövidesen a legfontosabb hódoltsági jezsuita intézménnyé nőtte ki magát.126 Ezt támasztja alá az is, hogy a hódoltságban egyedül itt alapítottak a jezsuiták társulatokat. Először a Nagyboldogasszony-társulatot állították fel Novák Márton házfőnök kezdeményezésére, római megerősítéssel 1644-ben. Már az első évben 200 tag lépett be, ami arra utal, hogy a diákok mellett a városi elit (a latinul tudók) is jelentős számban csatlakoztak; polgárok belépéséről pedig a későbbi évekből is van adat.127 A társulat jezsuita vezetői jellemzően a rhetorica és poetica magisterei voltak.128

Gyöngyösön a második jezsuita társulat a felnőtt lakosság számára 1670. szeptember 14-én alakult meg. Az Agónia Christi-társulat felállítását Ordódi János házfőnök kezdeményezte, az egri püspök is jóváhagyta, és az alapítását pápai bulla is megerősítette.129 Elöljárói a házfőnökök voltak, tagsága pedig igen széles körből verbuválódott. Az ünnepélyes alapítást követően Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc mellett mintegy 8000-en iratkoztak be a társulat új, Bécsből hozatott albumába mindössze 8 nap leforgása alatt. Tagjai 15 mérföldes körzetből érkeztek, de a bázist leginkább Gyöngyös és Jászberény katolikus lakossága adta.130

Varasdon a jezsuiták letelepedését 1628-ban a városi önkormányzat kezdeményezte, szándékukat pedig Sigmund Friedrich von Trauttmansdorff szlavón főkapitány és a zágrábi kollégium akkori rektora, Dobronoki György is támogatta.131 A rezidencia 1632-től működött Vitelleschi rendfőnök jóváhagyásával, az iskolai oktatás 1636/37-ben már bizonyosan elkezdődött.132 A diáklétszámok — a kezdetektől évi 2-300 fő — alapján is a drávántúli horvát-szlavón terület regionális oktatási központjaként tekinthetünk az intézményre, habár

126 Az alapításról 1. Molnár A.: Mezőváros i. m. 86-92.

127 1664-ben 22 polgár lett sodalis, vő. uo. 126.

128 Vő. Lukács III-IV adataival.

129 Molnár A.: Mezőváros i. m. 127-128., vö. Lukács IV 278. (1671)

130 Molnár A.-. Mezőváros i. m. 128.

131 Miroslav Vanino: Isusovci i hrvatski narod. II. Kolegiji dubrovacki, rijecki, varazdinski i pozeski. (Bibliotéka Vrela i prinosi za povijest isusovackog reda u hrvatskom narodu 1.) Zagreb 1987. 325-326.

132 Vanino, M.: Isusovci i. m. II. 366. 1639-ben már három tanító öt tanulócsoportot (poetica, syntaxis, grammatica, principia, infima) oktatott, Lukács II. 501.