Századok – 2014

MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229

JEZSUITA VALLÁSOS TÁRSULATOK MAGYARORSZÁGON ... (1582-1671) 1237

1587 októberében a Kolozsvárra összehívott országgyűlésre látogató Báthory Zsigmond fejedelem a jezsuita kollégium és a szeminárium mellett a kongregációt is meglátogatta.35 A jezsuiták 1588-as kitiltásuk után valószínűleg Vega korábbi tevékenysége miatt nem kezdeményezték 1595. évi Erdélybe való visszatelepülésükkor a társulat felújítását.36 Erre csak jóval később, 1641-ben került sor, amikortól Angyalok királynéja születése titulussal már folyamatosan fennállt a kongregáció.37 Másrészt 1588-ból van adatunk a gyulafehérvári misszióban létrehozott Mária-titulusú diáktársulatról, amelyet Aquaviva rendfőnök felvett a római anyakongregációba.38 Ennek működése még az első kolozsvári társulatnál is rövidebb lehetett, talán 2-3 évig létezhetett, szintén a kitiltásig. Az említett korai erdélyi kollégium- és társulatalapítások esetében feltételezhető — Bécs távolsága és Báthory István lengyel királysága miatt — a lengyel területek, illetve az onnan érkező rendtagok ösztönző hatása is.

Az erdélyi társulatokhoz hasonlóan rövid ideig, 1602-es megalapításától a jezsuiták 1605. évi elűzéséig működött Vágsellyén a Gyümölcsoltó Boldogasszony-társulat, amelynek alapító tagjait is ismerjük. A névsorból kiderül, hogy az alapító Forgách Ferenc nyitrai püspök mellett a tagok a főpapok, a közép- és alsópapság képviselői, helyi előkelők, nemesek, illetve a jezsuita iskola diákjai közül kerültek ki.39 1604-ben Aquaviva rendfőnök és Alphonso Carrillo tartományfőnök már a társulatnak a római anyakongregációba való felvételéről levelezett,40 1605-ben pedig — a gimnáziumi rektor41 helyett — önálló jezsuita vezetője is volt a társulatnak Vragovics (Wragovitius) Péter hitszónok személyében.42

II.

A második alapítási hullámba a zágrábi és a nagyszombati jezsuita kollégiumok, illetve ezek kongregációi tartoznak. Leghamarabb e két fontos jezsuita központban jöttek létre tartósan működő társulatok, az osztrák rendtartomány más városai, elsősorban Bécs mintájára. A zágrábi alapítás (1607) valamivel korábbi volt, de a 17. században egyre önállósuló, a magyarországi katolikus egyházon belül egyre inkább elkülönülő horvátországi fejlődést leképezve helyi, re35 Balázs M.: Kolozsvár i. m. 134-135.

36 Uo. 138.

37 Varga Júlia: A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641-1773 (1784). (Felsőoktatástörténeti kiadványok 6.) Bp. 2007. 11-12.

38 Balázs M.: Kolozsvár i. m. 138.

39 Uo. 139., a tagokra 1. Jezsuita okmánytár. 1/1. Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606. Szerk. Balázs Mihály et al. Szeged 1995. 320-322. (Nr. 253.)

40 Uo. 324. (Nr. 257.). 1604. jan. 10-én pedig új tagokat vettek fel: Velikai Gáspár körmendi plébánost és Keresztesi Máté nyitrai kanonokot, Balázs M.: Kolozsvár i. m. 139.

41 A fogalmak félreérthetősége miatt a jezsuita gimnáziumok rendi vezetőit a magyar kiejtés szerinti rektor formában használom. A jezsuita társulatok vezető tisztségeként a latin rector formát őrzöm meg. Minden más tisztség és fogalom (superior, praeses, magister, rhetorica stb.) esetén a latin írásmódot használom a szakirodalomban is gyakran eltérő magyar változatok helyett.

42 Catalogi personarum et officiorum provinciáé Austriae S.I. II. (1601-1640). Coll. et ed. Ladislaus Lukács. (Monumenta Historica Societatis Iesu 125.) Romáé 1982. (A továbbiakban Lukács II.) 51., vszl. ezelőtt is ő lehetett a praefectus, Balázs MKolozsvár i. m. 140.