Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Varga Zsuzsanna: Kiútkeresés az agrárszektor válságából az "új szakasz" (1953-1954) idején I/117
122 VARGA ZSUZSANNA tagosítások leállításával, másrészt pedig egy több évre szóló begyűjtési rendszer kialakításával.32 1953. december végén megjelenő begyűjtési rendeletnek nemcsak az volt az újdonsága, hogy három évre megszabta a begyűjtési előírásokat, s ezzel kiszámíthatóbbá tette a gazdálkodást. Fontos újítás volt a többszörös területfelszorzások megszüntetése, a szerződéses termeléssel lekötött szántó területének a terménybeadás alól való mentesítése, valamint a második és minden további tehén utáni tejbeadás megszüntetése.33 Mindez átlagosan mintegy 25-30%-kal csökkentette a terület utáni kötelező beadás mértékét. A tsz-ek felbomlása - visszatérés az egyéni gazdálkodáshoz Az előzőekben áttekintett, július és augusztus során hozott tűzoltó intézkedések közös sajátossága, hogy a termelőszövetkezeti csoportoknak nagyobb kedvezményeket biztosítottak mind az adózás, mind a beadás terén, mint az egyéni gazdálkodóknak.34 Azonban ez sem tudta olyan vonzóvá tenni a szövetkezetei, hogy a birtokos gazdák a bennmaradást választották volna. Mivel Nagy Imre beszéde éppen az aratási munkák idején hangzott el, óriási lett a tétje az azonnali kilépésnek, annak ellenére, hogy a miniszterelnök egyértelművé tette: „[...] azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni a boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből.”35 A tagok számottevő része azonnal fel akart hagyni a közös munkával, s az aratást már egyénileg akarta végezni. Számos helyről érkezett jelentés arról is, hogy a tsz-ben minden hivatalos feloszlatás nélkül megkezdték a jószágállomány szétosztását és egykori földjükre is bejelentették igényüket. Az általános gyakorlat azonban az volt, hogy elkezdték összegyűjteni a kilépési nyilatkozatokat.36 Július végéig az FM kimutatása szerint 76 önálló tsz, 523 III. típusú tszcs, valamint 60 I—II. típusú tszcs jelentette be feloszlási szándékát. Tehát 659 az 5217 tsz és tszcs közül. Ez összesen 38.300 családot és 302.000 kh területet érintett a becslések szerint. Legintenzívebben az alábbi 3 megyében jelentkebad a vonatba kézipoggyászként bevinni, ami minden kétséget kizárólag személyes használatukra szolgál.” Honvári János: A klasszikus begyűjtési rendszer változása az „új szakasz” meghirdetésétől a beadás megszüntetéséig. In: Agrártörténet - Agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós Emeritus Professzor tiszteletére. Szerk. Búza János - Estók János - Szávai Ferenc - Varga Zsuzsanna. Bp. 2006. 417. 32 MNL OL M-KS 276. f. 74. cs. 6. ö.e. Megjegyzés a Politikai Bizottság elé terjesztett, a mezőgazdaság területén elkövetett hibák kijavításáról szóló határozattervezethez. 1953. július 20. 33 1953. évi 27. sz. tvr. az állami begyűjtés többéves rendszeréről. TRHGY, 1953. 37^9. 34 Az adókedvezményekkel kapcsolatban 1953. július 26-án megjelent minisztertanácsi határozat például a tsz-ek és tsz-tagok 1952-ből fennmaradt teljes adóhátralékát elengedte, ha továbbra is tsz-tagok maradtak, és az 1953. évre esedékes adót megfizetik. Az egyéni gazdálkodók esetében az 1952. évi adóhátralékának csak felét engedték el abban az esetben, ha 1953. évi adójukat december 31-ig. rendezik. 1033/1953. MT h. TRHGY, 1953. 193. 35 A miniszterelnöki expozé 1953. július 4-én. In: A Nagy Imre vonal. Dokumentumválogatás. Szerk.: Kovács Lajos Péter. Bp. 1989. 254. 36 MNL OL M-KS 276. f. 93. cs. 508. ő.e. A Mezőgazdasági Osztály feljegyzése a termelőszövetkezeti mozgalomról. 1953. július 28.
