Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
1234 KÁDÁR ZSÓFIA ami különösen a diák- és a városi társulatokra igaz, de a később elterjedt Agónia Christi-társulatokról ez már nem mondható el.27 A térbeli és számbeli gyarapodás ugyanis a 17. század közepétől az osztrák provinciában is kiegészült egy új társulattípussal, a „Jó halál” vagy Agónia Christi-társulatokkal. Alapvető céljuk az volt, hogy tagjaik a halált a kegyelem állapotában várják, így a jezsuita apostolkodásnak a lelkek üdvösségét célzó törekvéséhez remekül illeszkedtek.28 E társulattípus előzményei az 1600 körüli évekre nyúlnak vissza, amikor Velencében a jezsuiták nagyböjt péntekjein a hívek számára ötórás szentségimádásokat szerveztek, hogy Krisztus szenvedéséről és kínhaláláról elmélkedjenek. Ez a devóciós forma hamar elterjedt,29 majd kiegészülve a szentségek rendszeres vételének (a havi gyónásnak és áldozásnak) más társulatokban is megszokott követelményével, 1648-ra intézményesült. Vincenzo Carafa rendfőnök (1645-1649) a római II Gesú-templomban ekkor állította fel az első „Buona Morte”-társulatot. A tagok havonta egy napot imádságban együtt töltöttek és meghallgatták elöljárójuk prédikációját. A társulatokat a Mária-kongregációkéhoz hasonló búcsúkkal látták el VII. Sándor pápa és utódai, majd XIII. Benedek Redemptoris nostri kezdetű bullájával (1729) lehetővé tette — szintén a Mária-kongregációk mintájára —, hogy a jezsuita rendfőnök a Primariává, főtársulattá kinevezett római domus professa-beli Jó halál-társulatba befogadjon, inkorporáljon más társulatokat. Amint látni fogjuk, ez a társulattípus a Mária-kongregációkra alapvető vonásaiban hasonlított (jezsuita rendi és világi vezetés, illetve támogatás, a szentségek rendszeres vétele és rendszeres gyűlések, évi főünnep megtartása), de a társadalom sokkal szélesebb rétegei számára volt nyitott, és fő különbségként már nők is tagjai lehettek. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon a „Jó halál”, vagyis ahogy itt nevezték: „Agónia Christi” társulatalapítások az osztrák provincia más területeivel teljesen párhuzamosan jöttek létre. Természetesen a jezsuitákra jellemző alkalmazkodási stratégia a társulattípus magyarországi meghonosításakor is érvényesült, így a vegyes katolikus-protestáns lakosságú országban a Mária- (és a városi) társulatoknak bizonyos szempontból alternatívája lett. A jezsuita kongregációk elterjedése Magyarországon a 17. században A jezsuita rend tevékenysége a Magyar Királyságban a 16. századi kezdetek után30 a 17. század elejétől vált folyamatossá. A Bocskai-mozgalmat lezáró 27 A német nyelvterület és azon belül az osztrák rendtartomány társulatairól a vizsgált időszakra vonatkozóan jó áttekintés a társulattípusok részletes bemutatásával: Bernhard Duhr: Geschichte der Jesuiten in den Ländern deutscher Zunge. I—III. Freiburg im Breisgau 1907-1921. I. 357-371., 478-481., 502-503., II/2. 81-122., III. 642-659. 28 A társulattípusról 1. J. Wicki: Buena Muerte. In: Diccionario, 566-567. 29 E devóciós formát intézményesítette VIII. Kelemen pápa Quacumque a Sede Apostolica kezdetű brévéje (1604. dec. 7.), vö. Wicki, J: Buena Muerte i. m. 566. 30 Elsőként Oláh Miklós esztergomi érsek (1553-1568) telepítette le a jezsuitákat Nagyszombatban (1561-1567), de az intézmény csak rövid ideig működött. Nyugat-Magyarországon legközelebb Znióváralján és Vágsellyén telepedtek meg (1589), ahol 1605-ig, Bocskai István hadjáratáig működtek. Erdélybe Báthory István fejedelem (1571-1586) hívta be a rendet 1579-ben. Kolozsmonostori rendházuk mellett 1581-től Kolozsvárott iskolát és (1583-tól) szemináriumot működtettek, és létre
