Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
1232 KÁDÁR ZSÓFIA éves diákok) a keresztény hitben és tanulmányaikban való előmenetelét, illetve eszközeiket: a heti gyónást, havi szentáldozást, napi misehallgatást, a szentolvasó és más officiumok imádkozását, a rendszeres elmélkedést és napi lelkiismeretvizsgálatot, a meghatározott időben tartott összejöveteleket, prédikációkat, illetve az irgalmasság cselekedeteit (szegényekről és betegekről való gondoskodást). A társulat lelki vezetője egy jezsuita atya volt, akit egy, az idősebb tagok közül választott világi prefektus és egy tizenkét segédből álló tanács segített.15 A római minta ösztönözte Francois Costert, hogy a douai kollégium rektoraként (1572-1574), majd Kölnbe helyezése után 1575-ben a Collegium Tricoronatumban is Mária-kongregációt alapítson.16 A dél-német térségben hasonló szerepet játszott Jakob Rem, aki 1574-ben Dillingenben, 1595-ben pedig Ingolstadtban szervezte meg a Mária-kongregációt.17 Osztrák területen Petrus Canisiusnak volt kulcsszerepe, aki több kollégium alapítása mellett számos Mária-társulatot is szervezett.18 A kongregációk felállítását — főként a német nyelvterületen — Everard Mercurian rendfőnök (1573-1580) is pártolta. O karolta fel a Costertől származó eszmét, hogy az újonnan felállított társulatok a Collegium Romanum-beli kongregáció fíliáiként alakuljanak meg, amely akkorra már a többi társulat modelljeként széles körben ismert volt.19 A kongregációk filializációja rövidesen olyan gyakorivá vált, hogy Claudio Aquaviva rendfőnök (1581-1615) a kérdést a legfelsőbb szinten kívánta szabályozni. Felismerte, hogy a katolikus egyház megújításában és a társadalom keresztény átalakításában a Mária-kongregációknak kulcsszerepük lehet, ezért a társulatok számára pápai privilégiumokat eszközölt ki. A XIII. Gergely pápa által 1584-ben kiadott Omnipotentis Dei kezdetű bulla a római kollégium társulatát Prima Primaria névvel illette, és biztosította, hogy az anyakongregációvá előlépő társulatnak adott kiváltságok (búcsúk) az általa bekebelezett kongregációk összességét megillessék. A jezsuita rendfőnöknek és helyettesének jogává tette, hogy a rend intézményeihez kötődő társulatok alapítását jóváhagyják. A generális hatáskörébe tartozott a kongregációk szabályzatainak megalkotása (jóváhagyása) és megváltoztatása is. Ezeket a kiváltságokat erősítette meg és bővítette V Sixtus Superna dispositione, illetve Romanum decet (1587) kezdetű bulláiban. A jezsuita rendfőnöknek teljhatalmat adott, hogy a rendhez tartozó minden intézményben egy vagy akár több társulatot alapítson vagy azokat megszüntesse, illetve szabályzatukat megállapítsa. Aquaviva a bullákkal egyi15 O’Sullivan, P: Congregationes i. m. 915., P. O’Sullivan: Prima Primaria. In: Diccionario, 3232. 16 A kölni társulat tagjainak írott Liber sodalitatis c. műve a kongregációs kézikönyvek egyik első példájaként iránymutató lett a későbbi társulatok számára is. J. Andriessen: Costerus (De Costere) Franciscus. In: Diccionario, 982., vö. O’Sullivan, P: Congregationes i. m. 915., Anna Coreth: Die ersten Sodalitäten der Jesuiten in Österreich. Geistigkeit und Entwicklung. Jahrbuch für Mystische Theologie 11. (1965) 7-65., ebben 20-27., Chatellier, L.: The Europe i. m. 33. 17 F. Wulf: Rem, Jakob. In: Diccionario, 3330. 18 Vö. Rudolf Leeb: Die Anfänge der katholische Gegenbewegung. In: Geschichte des Christentums in Österreich von der Spätantike bis zur Gegenwart. Hg. Wolfram Herwig. Wien 2003. 242., Coreth, A.: Die ersten Sodalitäten i. m. 27-31. 19 O’Sullivan, P: Congregationes i. m. 915.
