Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
1230 nak forrásfeltáró, egy-egy társulat intenzív elemzését célzó munkák.6 A Magyar Királyság egészére nézve azonban alig született összefoglaló tanulmány.7 A szakirodalom — beleértve a szomszédos országok kutatóinak alább áttekintett eredményeit is — teljességre törekvő feltárása, a barokk kori (jezsuita) kongregációs élet átfogó vizsgálata és a még lappangó források felkutatása és hasznosítása a jövő kutatási feladata. A jezsuiták tevékenységének megítélése a magyar történeti kutatásban elég ellentmondásos, bár társadalmi és politikai súlyukat többnyire elismerik. A társulatok megismerése újabb szemponttal járulhat hozzá a Jézus Társasága és a Magyar Királyság társadalma kapcsolatának megértéséhez. Más barokk testvérületektől elkülönülő vizsgálatukat azoktól eltérő jellegük is indokolja. Peter Hersche szerint a jezsuiták Mária-kongregációit nem is lehet a testvérületek közé sorolni, mert hasonló lelki céljaik ellenére a tagok irányában támasztott követelmények nagyobbak voltak, mivel az egyéni életvitelt jobban szabályozták, a rendtagok lelkiismereti kontrollja a tagság felett szorosabb volt, a társulatok pedig főként rendi, társadalmi rétegek szerint tagolódtak, és népszerűségük is más társulatok alatt maradt.8 Tanulmányom célja, hogy magyarországi viszonylatban a jezsuita társulati élet első évszázadáról átfogó képet adjon, és a társadalomtörténeti szempont fontosságát is érzékeltesse. Arra törekszem, hogy az egyes jezsuita társulattípusok tevékenységét bemutassam, a korabeli hazai kongregációkat tételesen számba vegyem, és mindennek nemzetközi összefüggésrendszerét is érzékeltessem. Nem térek ki más szerzetesrendek vagy a világi papság által vezetett társulatokra (és a jezsuita kongregációkkal való összehasonlításukra), mivel ez szétfeszítené a dolgozat kereteit. A jezsuita társulatokat a korabeli barokk kongregációs életben igen jó forrásadottságaik miatt is érdemes külön kezelni, mivel a rendtagokról szóló, évente összeállított személyi katalógusok és az éves jelentések alapján még azoknak a társulatoknak a legfontosabb adatait is ismerhetjük, amelyeknek saját forrásai (tagkönyve, kongregációtörténete, számadáskönyve stb.) nem maradtak fenn. KÁDÁR ZSÓFIA A kongregációk Nyugat-Európában: előtörténet és minták A kongregációk „szellemi forrásvidéke” egyrészt a Jézus Társaságához, az alapítók generációjához, másrészt a katolikus egyházon belüli, 15. század végi, 16. század eleji megújulási kísérletekhez is kötődött.9 Intézményesülésük ép-6 Pl. Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században. 1-2. rész. Egyháztörténeti Szemle 10. (2009: 1. sz.) 3-31., 10. (2009: 3. sz.) 3-20. 7 Tüskés Gábor - Knapp Éva: Laikus vallásos társulatok, in: Uők: Népi vallásosság i. m. 267-297. 8 Peter Hersche: Muße und Verschwendung. Europäische Gesellschaft und Kultur im Barockzeitalter. I. Freiburg-Basel-Wien 2006. 399. (A magyar nyelvű terminológia kevésbé kiforrott, mint a német, így nálunk a társulat, kongregáció és testvéridet fogalmak jobban összemosódnak. A jezsuiták diák-, városi vagy Agónia Christi-soda/ítosait magam társulatként vagy kongregációként nevezem meg.) 9 Chatellier, L.: The Europe i. m. 3^1.
