Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Khavanova, Olga: "Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező…" (Hivatalnoki pályafutások a magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében) V/1209

Több országot beutaztak, sok nyelvet legalább értettek. A szakmájukhoz szükséges tudást csak utólag, a piaristák által vezetett kettős-könyvelés kurzuson, vagy a bécsi egyetemen Josef Sonnenfels által tartott előadásokon szerezték meg. A fiatal generáció pedig már a Ráció educationis eredménye volt: korábban szakosodtak, a németet, csakúgy, mint más modern idegen nyelveket, a matematikát, vagy az államtant a gimnáziumi tantervek keretében sajátították el. Annak is köszönhetően, hogy pályájuk korábban indult, céltudatosabb karrierépítésre voltak beállítódva. Nem véletlen, hogy a fiatalabb járulnokok és gyakornokok zöme Pestről és Budáról származott: az ambiciózus ifjak igyekeztek a hozzájuk közelebb került központi hivatalban az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal kiegészíteni.

A 18. századi Magyar Kamara hivatalnoki karában egymás mellett éltek a dinasztiák és az egyre aktívabb „idegenek”. Az előbbiek megőrizték a korporativ ethosz kontinuitását, az utóbbiak pedig biztosították az adminisztratív rendszer nyitottságát a szakmai tudás, a tapasztalatok illetve az ambíciók előtt. A patronátus és a patrónus-kliensi viszony a felvételi procedúrák normalizáló törekvései ellenére a szakmailag alkalmas pályázók kiválasztásának hathatós eszköze maradt. Annak arányában, ahogy a felvilágosult abszolutizmus reform-napirendje megkövetelte a széleskörű ismereteket nyelvekben, statisztikában, könyvelésben, a felkészültséget bizonyító okmányok súlya egyre növekedett. A patronátus egyébként nem tűnt el, hanem kiegészült a képzettségre és az ismeretekre vonatkozó igazi meritokratikus követelményekkel. A horizontális mobilitás számos példája azt bizonyítja, hogy az egyes hivatalok, szakmák, országrészek és tartományok közötti „migrációk” eredményeképpen a Habsburg Monarchia körvonalai megerősödtek. A felvilágosult abszolutizmus reformszándékai a nyelvpolitika terén nem azt jelentették, hogy a németül nem tudó magyarországi köztisztviselők helyére a dinasztia hűséges szolgáit kívánta volna helyezni, hanem azt a sikeres törekvést, hogy a német nyelvtudás követelménye által a hivatalnoki kar szélesebb látókörű, jobb iskolázottsággal rendelkező és szakmailag jobban felkészült személyekkel gazdagodjon.

„GIFTED WITH EXCELLENT TALENTS, SPEAKING DIFFERENT LANGUAGES, RENDERING LEGAL COMPETENCE...” BUREAUCRATIC CAREERS AT THE HUNGARIAN CHAMBER IN THE AGE OF ENLIGHTENED ABSOLUTISM

by Olga Khavanova (Summary)

The article considers career strategies of the employees and those applying for a position at the Hungarian Chamber in the second half of the eighteenth century against a broader background of admission principles and practices of the age. A theoretical framework for the analysis is provided by a study of the sociologist Ralph H. Turner, who has developed a model based on the dichotomy of „sponsored” and „contest” mobility. Both are ideal-typical constructions, and in reality these patterns were always mixed. The former correlates with the widely-spread practice within various strata of early-modern societies of inheriting occupations as an integral part of the omnipresent patron-client relations. To prefer “sons” to “outsiders” was a convenient way to suggest to society an attractive mechanism of collectable and inheritable merits (as a sort of symbolic capital) and thus encourage intergenerational loyalty. “Contest” mobility covers all sorts of outsiders and newcomers, be it foreigners making careers in the Kingdom of Hungary or people outside the bureaucratic milieu

HIVATALNOKI PÁLYAFUTÁSOK A MAGYAR KAMARÁNÁL ... 1227