Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
A TÖRÖKSEGÉLY ... AZ 1603. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉSEN 1191 egy újabb birodalmi gyűlés összehívásának tárgyában.20 Johann Eustach von Westernach pedig az 1601. február 24-én kelt levelében a pfalzi választót21 kérte, hogy támogassa a birodalmi rendek tanácskozásra hívását.22 A török kérdésben komolyan érintett és a császári diplomáciát ez ügyben mindig támogatni kész evangélikus Frigyes Vilmos szász választófejedelmi adminisztrátor23 és a katolikus Miksa bajor herceg24 még 1601 februárjában levélben jelezték a mainzi érseknek, hogy az Oszmán Birodalom előretörésének növekvő veszélye miatt maguk is szükségesnek vélik egy újabb birodalmi gyűlés összehívását,25és a Landshutban 1601 májusában (és 1602 júniusában) tanácskozásra összegyűlt bajor kerületi rendek is késznek mutatkoztak a további töröksegély megszavazására.26 A Szász Választófejedelemség támogatására is hagyományosan számíthatott a császár ugyanúgy, mint a berlini udvarra a töröksegélyek tárgyalásánál.27 Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem28 a megszavazott adóért cserében azonban engedményeket is várt. 1597 őszén, a birodalmi gyűlés összehívása előtt ugyanis a pfalzi és a brandenburgi választófejedelmek figyelmeztették az uralkodót, hogy a töröksegély ügye mellett a protestáns rendek panaszait is tűzzék napirendre, amelyek megtárgyalását a propozíció egy később megrendezendő deputációs gyűlésre halasztotta. Ez azonban számukra elfogadha20 A mainzi érsek körlevele a többi választófejedelemhez, 1601. február 16. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 96. Föl. 470r.^72v. 21 IV Frigyes (1574. március 5. - 1610. szeptember 19.) 1583 és 1610 között uralkodott. ADB Band 7. (1877) 612-621. 22 A pfalzi választófejedelemhez küldött császári követ levele, 1601. február 24. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 96. Föl. 484r.-492v 23 Thomas Nicklas: Christian I. 1586-1591 und Christian II. 1591-1611. In: Die Herrscher Sachsens. Markgrafen, Kurfürsten, Könige 1089-1918. Hg.: Frank-Lothar Kroll. München 2007. 126-136. 133-136. 24 Dieter Albrecht: Maximilian I. von Bayern 1573-1651. München 1998.; Andreas Kraus: Maximilian I. Bayerns großer Kurfürst. Regensburg, 1990. 25 Freidrich Wilhelm szász választófejedelmi adminisztrátor levele a mainzi érsekhez, 1601. február 13. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 96. Föl. 503r.-508v.; Maximilian bajor herceg levele a mainzi érseknek, 1601. február 25. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 96. Föl. 511r.-512v.; Albrecht, D.: Maximilian I. i. m. 378. 26 Albrecht, D. : Maximilian I. i. m. 378. 27 A választófejedelmek kúriájában a töröksegélyt illetően a császári akarat legfőbb támogatójának a lutheránus felekezethez tartozó szász választófejedelemség számított. Egyrészt, mert a török veszély mértékének megítélésekor nem a felekezeti hovatartozás határozta, illetve szabta meg szavazatukat és a támogatás mértékét, hanem az adott terület távolsága a magyarországi végvidékektől, illetve a birodalom délkeleti határaitól. Másrészt a cseh korona hűbéreseként is a szász választó a Habsburg udvar támogatásában volt érdekelt. Harmadrészt az uralkodó támogatásával tudta elismertetni vezető szerepét más lutheránus birodalmi rendek (mint például a würzburgi és braunschweigi herceg) felett. A szász választóhoz hasonlóan a brandenburgi választófejedelem is hagyományosan császári diplomácia szószólójának számított a török kérdés tekintetében. Bagi Z„... egy ura lesz az” i. m. 1466- 1468.; Georg Schmidt: Die Union und das Heilige Römische Reich deutscher Nation. In: Union und Liga 1608/09. Konfessionelle Bündnisse Im Reich - Weichenstellung zum Religionskrieg? Hg.: Albrecht Emst und Anton Schindling. Stuttgart 2010. 9-28. 13. 28 Axel Gotthard: Zwischen Luthertum und Calvinismus (1598-1640). Joachim Friedrich (1598-1608). In: Preussens Herrscher. Von den ersten Hohenzollern bis Wilhelm II. Hg.: Frank- Lothar Kroll. München 2006. 74-94. 74—79.
