Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Szántay Antal: II. József kerületi biztosai V/1171
1176 SZANTAY ANTAL Brunszvik lojálisán és buzgón szolgálta a császárt, Széchényi azonosult a célokkal, de elutasította a módszereket, míg Apponyi egy bizonyos ponton (ez éppen a kerületi biztosi intézmény létrehozása) szembefordult a császár elképzeléseivel. Érdekes, hogy mind a négyüknél éppen ezzel ellentétes korábbi beállítottságra utalhat a Theresianumban választott vizsgatéma. Balassa és Brunszvik a korabeli magyar patrióta nemesség kedvenc témáit választották. Balassa vizsgatémája Szent István koronázási palástja volt, melyre bizonnyal visszaemlékezett, mikor 1783 és 1785 között koronaőr volt, és a koronát Bécsbe kísérte, Brunszvik pedig a J.G. Schwandtner által kiadott középkori magyar krónikákról állította össze téziseit.4 Apponyi viszont a bécsi felvilágosult abszolutizmus fő ideológusának, J. von Sonnenfelsnek gondolatait foglalta össze a hazaszeretetről és a kameralizmus legfontosabb tantételeiről.5 Széchényi, aki az ezt követő években tanult a Theresianumban, de családi okokból nem fejezte be tanulmányait, itt mind hazafias történeti, mind pedig felvilágosult abszolutista eszmékkel megismerkedett.6 A monarchia iránti lojalitás és a rendi patriotizmus összehangolásának kísérleteként is értékelhető a Theresianum közege,7 azonban a növendékeknek későbbi életútjuk során mégiscsak választaniuk kellett, és bizony a közös neveltetés ellenére eltérően választottak családi-társadalmi hátterüktől, személyes beállítottságuktól függően. Fontos kiemelni, hogy a kerületi biztosok között többen protestánsok voltak, közülük Teleki és Prónay kifejezetten elkötelezett volt felekezete iránt, felszólalt érdekében, és aktívan támogatta egyházi intézményeit. Teleki kinevezése kapcsán Esterházy kancellár és II. József vitája mutatja, hogy a császár komolyan vette, és határozottan érvényesítette a Türelmi Rendeletben foglaltakat, és a protestánsok előtt valóban megnyíltak a legmagasabb tisztségek.8 A kerületi biztosok közül többen is a szabadkőműves mozgalom aktív tagjai voltak.9 A páholymunkák formalitásain túl a tagok aktuális politikai kérdésekkel is foglalkoztak, és a reformok elkötelezett hívei voltak.10 Aki abban a korban szabadkőműves volt, olyan hálózathoz tartozott, mely a legmagasabb méltóságokat összekötötte a megyei hivatalnokokkal és a kisvárosi kézművesekkel. Apjával, I. Ferenccel ellentétben II. József távol tartotta magát a mozgalomtól, de nem volt ellenséges vele szemben. Az idők során változott is a szabadkőművességhez fűződő viszonya: társuralkodóként még a szabadkőművesek reménységének számított, egyeduralkodóként azonban szigorúan szabályo4 Balassa, „Casualae S. Stephani Regis Hungáriáé vera imago” in Bibi. Theres. 28479; Brunszvik, „Scriptores rerum Hungaricarum” in Bibi. Theres. 17499/1. 5 Apponyi, „Ueber die Liebe des Vaterlandes”, vö. Kosáry D.: Bevezetés i. m. II. 195. 6 Fraknói V: Gróf Széchényi i. m. 70. 7 Khauanoua Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar. Századok 140. (2006) 1504-1518. különösen 1516. 8 Mályusz E.: A türelmi rendelet i. m.; Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Szerk. Mályusz Elemér. Bp. 1940.; Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980., 2. kiad. 1983., 3. kiad. 1996. 386-396. 9 Ludwig Abafi: Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn. I-V Bp. 1890., 1891., 1893., 1899.; Uő: A szabdkőművesség története Magyarországon. Bp. 1900., reprint 1993. 10 Éva H. Balázs: Freimaurer, Reformpolitiker, Girondisten. In: Beförderer der Aufklärung in Mittel- und Osteuropa. Hrg. É. H. Balázs, L. Hammermayer, H. Wagner. Berlin 1979. 127-140.
