Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
A MAGYARORSZÁGI KAMARAI RENDSZER VÁLTOZÁSAI ... 1165 dokkal együtt a Szepesi Kamara alá tartozókat, illetve az aradi és szegedi harmincadokat is uralkodói rendelettel adták bérbe 1728-1731 között Konrad Wolfgang Neffzer kamarai tanácsosnak.34 Az Arad, Temes és Hunyad megyei állami birtokok felügyeletére nemcsak a 18. században állítottak fel külön hivatalt, de egy ilyen önálló hivatal működött egészen 1918-ig hasonló feladatokkal, csak más igazgatási környezetben. Ez volt az Aradi Jószágigazgatóság, amely 1899-ig a M. Kir. Pénzügyminisztérium, majd azt követően a M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium alá volt rendelve. A kamarai szervezet terén jelentős módosulás a Rákóczi-szabadságharc idején következett be. Megjegyzendő, hogy a Rákóczi Ferenc vezette „kuruc” államigazgatás a kamarák hivatali hálózatát érintetlenül hagyta, és talán bíztak is az apparátus csatlakozásában.35 Az 1686-tól működött Budai Kamarai Adminisztrációt 1709 júniusában a bécsi Udvari Kamara rendeletével megszüntették és hivatalait a Magyar Kamara alá helyezték. A Magyar Kamara részéről Johann Viechter von Grueb kamarai tanácsost küldték ki a budai viszonyok felmérésére. A tomboló pestisjárvány idején a városba érkezett tisztviselő „elkeserítő képet” nyújtott az ottani tisztviselők helyzetéről.36 Budán egyébként Christoph Georg Zenneg volt főpénztárost inspektori minőségben a Magyar Kamara alárendeltségében tovább alkalmazták. Az ő területi illetékessége és feladatai az új rendelkezés következtében jóval korlátozottabbak voltak. A szakirodalom megfogalmazása szerint a budai kamarai kerület Somogy, Baranya, Tolna, Fejér, Esztergom, Pest és Heves megyék területére terjedt ki. A budai, pécsi, szigetvári és szolnoki provizori hivatalok a kincstári birtokok gyakori eladományozása miatt egyre kisebb gazdálkodást folytattak. A harmincadhivatalokat (Buda, Székesfehérvár, Vác, Szolnok, Kanizsa, Vörösmarton, Újpalánka, Eger, Hatvan, Esztergom) és a többi belső vízi- és szárazvámok számát egyre redukálták, így a kamarai jövedelmek is folyamatosan apadtak. A csökkenés eredményeként az 1720-as évek elején az Inspektorátus pénztári hivatalát megszüntették és helyette a pénzkezeléssel a budai harmincadhivatalt bízták meg. A zsugorodás olyannyira szembeszökő, hogy Zenneg 1728. évi halála után a budai inspektori hivatalt is felszámolták, és hatáskörét előbb egy pénztári hivatal, majd 1743-tól a harmincadhivatal vette át.37 A kamarák belső viszonyai A kamarák szerteágazó belső ügyvitelének részletes ismertetése helyett csak néhány csomópontra érdemes jelen vázlatos áttekintés keretében felhívni 34 Nagy Magyar Kamara i. m. 96. A bérlet az első évre 190 000 forint volt, ami évente további 1000 forinttal emelkedett. A Neffzer család már a 17. század végén is kamarai szolgálatban állt, az Udvari Kamara által igazgatott likavai uradalomban töltöttek be jelentős pozíciókat. Johann Leonhard Neffzer, majd 1699-től, fia Johann Jakob Neffzer likavai provizor és élelmezési igazgató. ÖStA AVA FHKA HFU 1. Juni 1699. r. Nr. 399. föl. 9-15. 35 Fallenbüchl 7.: Adalékok a magyar kamarai szervezet i. m. 39. 36 Uo. 41. és MNL OL E 41 Magyar Kamara regisztratúrája, Litterae ad cameram exaratae 1710. nro. 57., 117., 149. 37 Nagy - F. Kiss: Magyar Kamara i. m. 146-148. és 426-429.
