Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
A MAGYARORSZÁGI KAMARAI RENDSZER VÁLTOZÁSAI ... 1163 leti gyarapodást megérő Magyar Királyságban szükségszerűen újra kellett gondolni a 16. században kialakult pénzügyigazgatási rendszert. A visszafoglalt országrészek igazgatásának megszervezése mellett a formálódó állandó hadsereg folyamatos jelenléte és ellátásának helyi biztosítása is indokolta új szervezeti formák kialakítását. Bécsből úgy tűnt, hogy erre a feladatra a Magyar Kamara a maga nagyfokú önállóságával nem alkalmas, éppen ezért döntöttek úgy, hogy a háború idején egy (vagy több), csak az Udvari Kamara alá rendelt kamara megfelelőbben fogja szolgálni az udvar érdekeit.24 Érdemes tehát áttekinteni a legfontosabb területi és igazgatási változásokat a 18. század első felében is! 1695-ben Eszék székhellyel megalakult a Szlavón Kamarai Inspekció, miután a már említett Csáktornyái Kamara megszűnt.25 A szlavón területek pénzügyigazgatása terén az 1716-1718. évi török háború hozott újabb változást. Hosszas előkészítés után 1723-ban ugyanis új instrukciót kapott a felügyelőség és illetékessége a Szerémség területével is növekedett. Neve innentől kezdve Cameral Oberdirektion, azaz főigazgatóság lett. Élén a helyi viszonyokban járatos tisztviselő állt, Alexander Johann Kallaneck (más források szerint Kolarek, akinek emlékezéseit a Rákóczi Tükör c. kiadványban is lehet olvasni26), ő egyúttal a rác nemzet királybírója pozíciót is betöltötte. Ezen utóbbi pozíció mibenlétét még további kutatásoknak kell tisztáznia.27 Már az 1700-as évek elején megtaláljuk a hivatal személyzetében az ellenőrt (contralor), aki a számadási ügyeket vitte, és aki 1723-tól a hivatalok ellenőrzése mellett a kamarai és hadiadó-számadásokat is készítette. Az Eszék központtal működő kamarai adminisztráció két fontos „vidéki” alárendelt hivatallal rendelkezett, a péterváradi és pozsegai provizorátussal, illetve harmincaddal. Tekintettel arra, hogy a szlavóniai területen működő kamarai szerv, a többi magyarországi kamarához hasonlóan közigazgatási és jogszolgáltatási feladatokat is ellátott, megmaradt iratanyaga igen fontos a terület története szempontjából. Az 1741. évi 18. törvénycikkben a magyar országgyűlés hozott törvényt több más terület mellett Szlavónia „bekebelezéséről” a Magyar Királyságba.28 24 Az elképzelések szerint három kamarai adminisztráció Buda, Kassa és Csáktornya székhelyekkel igazgatta volna a Magyar Királyság pénzügyeit. H. Pálffy I.: A kamarai igazgatás bevezetése i. m. 474. 25 A Muraköz birtoklástörténetére és a kamara megszűnésére 1. F. Kiss E.: A Csáktornyái Kamarai Adminisztráció i. m. 291-294.; A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században: válogatott források. Vál., s. a. r., a bevezető tanulmányt és a mutatókat készítette: Gyulai Éva - Horváth Zita - Turbuly Éva. (Zalai Gyűjtemény 68.) Zalaegerszeg 2010. 14-16. és 448-453. 26 Rákóczi tükör I. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. (Millenniumi magyar történelem, Források.) Bp. 2004. 450-480. 27 Rövid életrajza szerint pontos címe: „Cameralprefekt in dem ganzen Poseger Landt, sambt der Kleinen Wallachey und denen Districten Orahovicz, Czernik, Nassiz und Wutschin sambt den völligen Saustromb, wieauch Judex Regius Gentis Rascianae cum exemptione a quovis magistrate etiam comitatensi et civitatensi jenseits der Donau in Schlavonien”. Heckenast Gusztáv. Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r, kiég. és az előszót írta: Mészáros Kálmán. (História Könyvtár, Kronológiák, adattárak 8.) Bp. 2005. 214. 28 Az 1741. évi 18. törvénycikk Erdélyről, valamint a Magyarországhoz tartozó megyék, kerületek és vidékek visszacsatolásáról és bekeblezéséről kimondja „3. § Továbbá, hogy az úgynevezett katonai helyek is, melyek Bács, Bodrog, Csongrád, Arad, Csanád és Zaránd vármegyékben feküsznek, az ország és a vármegyék hatósága alá visszaállittassanak és vettessenek; és a tömösi, szerémi és
