Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
1152 FAZEKAS ISTVÁN jusában, miután a bécsi egyetemen elvégezte a filozófiai kurzust és jogi tanulmányokat folytatott, az apja mellé került az expediturára gyakornoknak, majd másfél évvel később 1754 decemberében felvételt nyert a kancellisták közé.83 Felvételében az atyai érdemek minden jel szerint nagyon fontosak voltak és szüksége is volt az atyai érdemekre, mert abban a körülbelül harminc évben, amelyet a kancellárián töltött Dombay Mihály, nem sikerült az irodista kategóriából kitörnie, képességei tehát valószínűleg nem voltak különösebben kimagaslóak. Vizsgálatunk végpontján, 1784-ben, harminc év szolgálat után még mindig csak a harmadik helyen állt a tizenöt kancellista között.84 A harmadik generáció tagja volt Dombay Ferenc (1758-1810), aki a frissen alapított Keleti Akadémián tanult (1781), majd 1783-tól a keleti tolmácsok szokásos útját követve Sprachknabe-ként állami szolgálatba lépett. Úgy tűnik, hogy észak-afrikai arab specialistának szánták, mert azonnal Tangerbe küldték, ahol azután hat éven át szolgált.85 Nevéhez fűződik az első marokkói arab nyelvtan megírása (1800) és egy marokkói történetet is közzétett (1801). Később Madridba helyezték, ahol négy évig szolgált, majd tolmácsként a határőrvidékre került. Végül 1802-ban Bécsben az államkancelláriára kapott kinevezést, ahol előbb udvari titkárként dolgozott, majd tanácsosi kinevezést nyert (1809).86 Fia, iljabb Dombay Ferenc apjához hasonló foglalkozást választott, 1803-ban a Keleti Akadémia növendéke lett, később (1813) az Ivó Andric Vezírek és konzulok című regényében megörökített travniki konzulátuson szolgált, majd Brodba került (1818), végül a dalmáciai guberniumban talált kancellista alkalmazást.87 A jó karrieresélyeket kínáló Keleti Akadémia más kancelláriai alkalmazott figyelmét is felkeltette. Gaszner József kancelláriai titkár fia, János felvétele érdekében 1785-ben folyamodványt adott be, de kívánsága nem teljesült, jóllehet az iíjú a bécsi Löwenburg-konviktus növendéke volt.88 89 Nem a Dombayak voltak az egyetlen család, amely boldogulását a kancellárián találta meg. Hasonló pályát futottak be a Németországból Bécsbe keveredő Jaszvitzok (Jászvitzok). Jaszvitz Ferenc (t 1763) pályáját járulnokként kezdte (1718), nemsokára kancellista (1723), majd viceregisztrátor (1737), pá83 MNL OL A 1 Originelles referadae 1754: 349. Ezt az adatot Vissy Zsuzsának köszönöm. 84 ÖStA HHStA B1 794 föl. 18v, 28v, 32v, 43r, 52v, 55v. Dombay Mihály 1787 folyamán hunyt el, ebben az évben kerül sor utódlására. MNL OL A 39 Acta Generalia 1787: 11682. 85 Kimutatás az Orientalische Akademie végzett növendékeiről (1783). ÖStA HHStA Staatskanzlei Interiora, Orientalische Akademie, Kt. 56. Konv. 1787-1796. föl. 28r, 29v-30r. 86 Tanulmányaira: A Cs. és Kir. Konzuli Akadémia 1754-től 1904-ig. Emlékirat. Bécs 1904. 86. Életére: ÖStA HHStA Staatskanzlei, Interiora, Personalia Kt. 2. Dombay. - Továbbá: Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái i. m. II. 992. - Művei: Grammatica linguae Mauro-Arabicae. Viennae 1800; Geschichte der Scherifen oder der Könige von Marokko. Viennae 1801. 87 Tanulmányaira: A Cs. és Kir. Konzuli Akadémia i. m. 86. Életére: ÖStA HHStA Staatskanzlei, Interiora, Personalia Kt. 2. Dombay. 88 Kimutatás az 1785-ben a Keleti Akadémiára való felvételért folyamodókról. ÖStA HHStA Staatskanzlei Interiora, Orientalische Akademie, Kt. 56. Konv. „alt 67c” föl. 31r. Gaszner János Nepomuk kénytelen volt hagyományos karrierminta felé fordulni, az Erdélyi Kancellárián talált alkalmazást, 1809-ben regisztrátorként működött ott. ÖStA HHStA Kabinettsarchiv, Kabinettskanzleiakten, Kt. 17. 1809: 492. 89 ÖStA HHStA B1 794 föl. 17v, 23rv, 29v, 37v, 52r, 57r; Fallenbüchl ZMária Terézia magyar hivatalnokai i.m. 49.
