Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1147 Végh Péter 1779, felsőbüki Nagy István 1781). A régi minta szemlátomást még mindig működött. Egy példa ellenkező irányú útra is van, Száraz György személynökből lett kancelláriai tanácsos 1731-ben. Döntését a szokásosnál magasabb fizetés honorálta, évi 6000 Ft járandóságot hagytak jóvá számára.67 A tanácsosi fizetés ezekben az években 5000 Ft körül mozgott, csupán a referendáriusok kaptak még évi 1000 Ft pótlékot.68 A maradék öt személy közül ketten a helytartótanács tanácsosai lettek (Sigray József 1730, Győry Ferenc 1783). Utóbbit a helytartótanács első tanácsosának nevezték ki, és tulajdonképpen visszatért az intézménybe, ahol már korábban szolgált (1759-1768). Három személy magyar igazgatáson kívül működött tovább. Az örökös tartományi igazgatásból érkező Johann Quod vult Deus Hüttner néhány év magyar kancelláriai működés után (1739-1746) visszatért a birodalmi igazgatásba, az Osztrák Udvari Kancellária tanácsosává nevezték ki.69 Brunszvik Antalt (1709-1780) a frissen megszerzett Galícia törvényszékének elnökévé nevezték ki (1775). Az uralkodónő egyik bizalmasaként számon tartott Festetich Pál (1725-1782) az Udvari Kamarához került áthelyezésre (1762).70 A legnagyobb karriert Izdenczy József futotta be, aki első magyarként kapott tanácsosi kinevezést az Államtanácsba (Staatsrat, alapítva 1761-ben) 1785-ben.71 Külön csoportot képeztek a kancellárián működő egyházi tanácsosok, akiknek feladata értelemszerűen a vallási és más egyházi vonatkozású ügyek intézése volt. Bár 1746 előtt is akadt példa egyháziak tanácsosi szolgálatára, elég legyen itt utalni az 1732 előtt működő kancellárokra és alkancellárokra, vagy Paul Tuscanra (1690-1692), esetleg Csáky Imrére (1702-1704), az egyházi tanácsos posztját csak az 1746. augusztus 14-i instrukció rögzítette. Innentől kezdve szinte folyamatosan van egyházi, általában címzetes püspök a kancelláriai alkalmazottak között. Az első személy nem más, mint a később Pécsett könyvtárt alapító Klimó György (1746-1751), akit Patachich Ádám (1751-1760) követett. Bajzáth József (1765-1773), az utolsó klerikus a kancellária történetében, aki alkancellárként is fungált. A tárgyalt kor utolsó egyházi tanácsosa Okolicsányi Imre ansariai címzetes püspök volt, aki egészen 1795-ben bekövetkezett haláláig a Kancellárián működött.72 A címzetes püspökök általában néhány év szolgálat után megyéspüspökként távoztak a kancelláriáról: Klimó pécsi püspöki, Patachich nagyváradi, Bajzáth veszprémi püspöki kinevezést kapott. Közülük Klimó (1744-1746) és Okolicsányi (1777-1782) korábban a helytartótanács tanácsosa, Bajzáth pedig a királyi tábla prelátusa volt.73 A későbbiekben, egészen a kancel67 Száraz György 1731. április 29-én kapta tanácsosi kinevezését, de már 1732. december 30-án elhunyt. ÖStA HHStA B1 794 föl. 25v, 26v. 68 ÖStA HHStA B1 794 föl. 23r. 69 ÖStA HHStA B1 794 föl. 32v, 41v. - Hüttner hagyatéka az Niederösterreichisches Landesarchivban található, köztük azok a kötetek is, amelyek a Magyar Kancellária ügykezeléséből származnak. 70 Uo. föl. 56v. - Josef Bölöny: Maria Theresias vertrauter Ratgeber: Paul Festetics (1722- 1782). In: Maria Theresia und ihre Zeit. Salzburg und Wien, 1979. 105-112. 71 Strada József-. Izdenczy József, az Államtanács első magyar tagja. Gr. Klebelsberg Kunó Történetkutató Intézet Évkönyve 10 (1943) 54-159. 72 Kollányi Ferenc-. Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom 1901. 385. 73 Klimóra és Okolicsányira: Ember Győző: A magyar helytartótanács ügyintézése 1724-1848. Bp. 1940. 198. Bajzáthra: ÖStA HHStA B1 794 föl. 59v.
