Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1133 törvények megszövegezésében, az igazságszolgáltatás terén elsősorban fellebbezési fórumként szolgált. A kancellária feladatai közé tartozott az uralkodó mellett működő magyar tanácsadó testület, a Magyar Tanács írásbeli munkájának intézése is. A 17. század folyamán a kancellária életében több kisebb változás következett be. Ezek közül az egyik legfontosabb az alkancellári állás megszűnése, helyette a 17. században csupán alkalmilag működő kancellár-helyettes (substitutus cancellarius) alkalmazása volt szokásban, aki a püspökök közül került ki és csupán akkor lépett színre, amikor a kancellárnak hosszabb-rövidebb időre az uralkodót külföldre kellett kísérnie.5 Egy másik fontos változás volt, hogy a 16. század nagyobb részében működő két kancelláriai titkár helyett 1610 után már csak egy titkár tevékenykedett. Ezzel párhuzamosan viszont felértékelődött a regisztrátor tiszte, aki mintegy „vicesecretarius”-ként funkcionált, az uralkodóval utazó titkárt általában ő helyettesítette Bécsben.6 A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a regisztrátor nem politikai, hanem elsősorban jogszolgáltatási és adományozási ügyek intézésében jutott jelentős szerephez. A 17. század második felére nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre bonyolultabbá váló kihívásoknak ez a hivatalszervezet nem tud eleget tenni. A Wesselényi-féle rendi szervezkedés nyomán felállított gubernium megszervezése kapcsán felmerült a kancellária reformjának szükségessége is, de tényleges lépésekre egyelőre nem került sor. Az ekkor megfogalmazott elképzelések szerint tanácsosokat rendeltek volna a kancellár mellé, akik a hivatali ügykezelés minőségét és gyorsaságát hivatottak volna emelni.7 Tanácsosok rendszeresítésére már korábban is történt kísérlet, azonban ezt a megoldást tartóssá tenni hosszú távon sosem sikerült, hiába rendelkezett róla több alkalommal törvénycikk is (1613: 25. te., 1630: 29. te., 1635: 28. te., 1655: 50. te.). A kancellária újjászervezésére egészen a török kiűzéséig kellett várni. A török kiűzése nyomán megnövekedett igazgatási feladatok végképpen meghaladták a középkoriasan szervezett, csekély létszámú kancellária erejét, ez magyarázza, hogy a Kollonich Lipót nevével fémjelzett Einrichtungswerk első fejezete részletesen foglalkozik a kancellária reformjával.8 A híres-hírhedt tervezet 6 Az általam ismert utolsó alkancellár Liszthy János, aki Oláh halála után alkancellári rangban vette át az intézmény vezetését, és aki 1572 folyamán kapta meg a kancellári címet, talán győri püspöki kinevezésével lépett elő. 1572. május 8-án még alkancellámak címezik: Österreichisches Staatsarchiv, Bécs; Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Allgemeine Akten (a továbbiakban ÖStA HHStA UA AA), Fase. 99. Konv. A. fol. 12. - Győri kinevezése 1572 augusztusában történt: Österreichisches Staatsarchiv, Bécs, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Hofkammerarchiv (a továbbiakban ÖStA AVA HKA), Hoffmanz Protokolle, Bd. 342. fol. 345. Az első általam ismert új típusú alkancellár, kancellár-helyettes Domitrovich Péter zágrábi püspök, aki 1613 nyarán működött: MNL OL A 35, Magyar Kancellária Levéltára, Conceptus expeditionum (a továbbiakban A 35)1. cs. 134 ex 1613. 6 1638-ban ilyen minőségben működik a Bécsből távozó uralkodót helyettesítő kijelölt tanácsosok mellett Lászlóffy Pál regisztrátor, aki a távoliét idejére napi három forint napidíjat kért. ÖStA AVA HKA Hoffinanz Ungarn, rote Nummer (a továbbiakban HFU r. Nr.) 158. Konv. 1638. november, fol. 8. 7 Károlyi Árpád: A magyar alkotmány folfüggesztése 1673-ban. Bp. 1883. 39-40. 8 Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn (1688-1690). Hrsg, von János Kalmár und János J. Varga. Stuttgart 2010. 89-98.; Kalmár János: 17. század végi javaslat a Magyar Kancellária át
