Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Dáné Veronka: Az erdélyi vármegyék tisztségviselői kara a fejedelemség korában (1541-1658) V/1111

Dáné Veronka AZ ERDÉLYI VÁRMEGYÉK TISZTSÉGVISELŐI KARA A FEJEDELEMSÉG KORÁBAN (1541-1658) A koraújkori erdélyi vármegyéket a romantikus történetírás nem övezte azzal a csalóka, ám igen tartósnak bizonyuló dicsfénnyel, amellyel királyságbeli társaikat mint a rendiség, a rendi ellenállás, a nemzet bástyáit. Legkorábbi mo­­nográfusuk, Pokoly József is kénytelen volt — különösen a túlértékelt király­ságbeliekhez viszonyítva — jelentéktelenebb voltukat elismerni,1 majd Tró­­csányi Zsolt kutatásai mutattak rá újra a megye és a megyei nemesség politikai „súlytalanságára”.2 E tekintetben az utóbbi bő évtized kutatásai részletezték, árnyalták a képet, de minden újabb adat csak alátámasztotta véleményüket. (Igaz, közben a királyságbeliek nimbusza is egyre inkább szertefoszlott.) Az okok, magyarázatok sorolhatóak: a központi/fejedelmi hatalom és szándék, a gazdasági potenciál, a politikai önállótlansághoz szokottság és az erre való „ne­velés”. Úgy vélem azonban, egy igen fontos, magától értetődő kérdés hosszú ideje a levegőben lebeg: mégis kik azok, akik ezt az intézményt (így) működtet­ték, esetlegesen szerepet játszhatott-e „alkalmatlanságuk”, lehetséges-e, hogy a jelentéktelen megye (intézményként és universitas-ként egyaránt) jelentékte­len tisztségviselői kart termelt ki, önmagát ördögi körbe taszítva és a más fejlő­dés esélyétől is megfosztva? A hiteles, tényszerű válaszhoz összetett vizsgálat szükséges: származás, vagyoni helyzet, vérségi, atyafisági és esetlegesen fami­­liárisi kapcsolatrendszer, képzettség, szaktudás, az általánosan érvényesülő tendenciákra, folyamatokra figyelve. Az alábbiakban tehát ezen kritériumok, szempontok alapján kísérlem meg az erdélyi vármegye tisztségviselőit, az adott lehetőségek és korlátok között, be­mutatni.3 Hangsúlyoznám az adott lehetőségek és korlátok között kitételt, az erdé­lyi fejedelemségkori vármegyék és működésük kutatását ugyanis igen jelentős mértékben korlátozza, nehezíti az elsődleges források, a vármegyei jegyzőköny­1 Pokoly József: A vármegyei intézmény története 1301-1886. In: Tagányi Károly - Réthy László - Pokoly József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája. I-VII. Dés 1900-1905. I. 335. 2 Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései. Adalék az erdélyi rendiség történetéhez. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 76.) Bp. 1976. 24-33. 3 A tanulmány a folyó, az erdélyi vármegyék fejedelemségkori tisztségviselői karát feltáró ku­tatás eddigi eredményeit foglalja össze.

Next

/
Thumbnails
Contents