Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081

1094 TUSOR PÉTER Hogy Pázmány preferálásának ratio ultimája Kiesi esetében a magyaror­szági Habsburg-szukcesszió saját ütemezés szerinti megvalósítása lehetett, több forrás is alátámasztja. Ezekből nyilvánvaló, hogy Pázmány részese volt az utódlás körüli udvari harcoknak. Például patrónusa vélhetően a mind elégedet­lenebb főhercegek megtévesztésére 1616. augusztus végén őt küldi Franz Diet­richstein bíboroshoz, hogy közölje, lemond javára a hatalom gyakorlásáról. Ezt persze senki sem hitte el neki. 1616. október 24-én Kiesi — mondván, senki másban nem bízhat — az 1616. szeptember 28-án a már érsekké kinevezett58 Pázmánnyal íratja meg azt a levelét, amelyben közli a pápai Államtitkársággal: az uralkodó Bécsbe szándékozik menni az utódlás rendezésének elviselhetetlen halogatása miatt már-már lázadó Miksa főherceg megrendszabályozására. Az Ausztriát kormányzó és a bécsi Udvari Kamarát ellenőrző Miksa főherceg 1616 novemberében nem is volt hajlandó átadatni Pázmánynak a prímási birtoko­kat, csak azután, hogy személyesen magához rendelte Bécsbe, aminek az új ér­sek tüstént eleget is tett.59 VII. Az érseki szék betöltésében kompetens másik tényező, vagyis a pápai ud­var alapvetően patrónusán keresztül viszonyult Pázmányhoz. A császári főmi­niszter kiválasztottját látta benne, akinek tevőleges közreműködése révén vég­­re-valahára konkrét és biztató lépés történik az utódlás kényes és veszélyes kérdésében. Mely kérdés az 1610-es évek derekán mindinkább a pápai külpoli­tika érdeklődésének homlokterébe került. Rómában kifejezetten károsnak tartották Melchior Kiesi halogató, kivá­rásra játszó taktikáját. A kurrens nemzetközi kutatás tézise szerint egyenesen benne látták a Kúria — több elemében csupán teoretikus szinten megfogalma­zott — birodalombeli konfesszionális céljai elérésének legfőbb akadályát.60 A bécsi püspökkel szemben alkalmazott római eljárás ugyanakkor cseppet sem volt konfrontativ. Sőt befolyásolására, megnyerésére 1616 végéig, 1617 elejéig minden alkalmat megragadtak, a kisebb ügyek tömkelegén át egészen bíborosi kinevezéséig bezárólag,61 melynek 1615. őszi háttértárgyalásai, majd 1616. ápri­58 Magyar Nemzeti Levéltár-Országos Levéltár, Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri Regii (A 57), vol. 6, föl. 779-780; Fraknói, Pázmány... és kora, I, 621; Literátor-politikusok levelei Jenei Fe­renc gyűjtéséből (Adattár... 5), s.a.r. Jankouics József, Budapest-Szeged, 1981, n. 153. 59 „II signor cardinale Cleselio mandö la settimana passata il padre Pasman al signor cardinale Dietrichstain facendoli sapere, ehe egli pensava di ritirare dai negozi et dal servizio di sua maestá Cesarea, et intendeva d’introdurre esso Dietrichstain, ma non si crede. Massimiliano et Ferdinando intendő, ehe fin’alla venuta del conte d’Ognate vogliono dissimulare con il cardinale Cleselio, ma ehe se dopo haver la cessione di Spagna non vedranno risoluzione in questo negozio della succesisone, se li vogliono mostrare aperti inimici...”. Alessandro Vasoli intemuncius Scipione Borgheséhez, Prága, 1616. augusztus 29. Fondo Borghese, Serie II, vol. 159, föl 183r; BAV Bonc., vol. E 16, föl. 36r-37v (Függelék, 2. sz.); Hanuy, Pázmány... levelei, I, n. 42. 44. 47. 48. 60 Koller, Papst, Kaiser und Reich Reich am Vorabend des Dreißigjährigen Kriges, 109. 61 ASV Fondo Borghese, Serie II, vol. 162, fol. 20r. 21rv. 77r; uo., vol. 367, fol. 2rv; Österreichi­sches Staatsarchiv (ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA), Handschriftensammlung, Ms. W 290, vol. 13, fol. 369rv; lásd még uo. fol. 341rv. 183rv; vol. 10, fol. 46rv; Segr. Stato, Germania, vol. 114K, fol. 383rv; Fondo Borghese, Serie II, vol. 367, fol. lllr. 116r. 125r; uo., vol. 159, fol. 77r; Segr.

Next

/
Thumbnails
Contents