Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081
PÁZMÁNY PÉTER ESZTERGOMI ÉRSEKI KINEVEZÉSE 1089 tagja a dinasztiának, aki felmenői között tudhatta anyai nagyapjaként II. Miksát, vagyis Rudolfhoz és Mátyáshoz hasonlóan közvetlen egyenes ági örökösének számított. A spanyol királlyal egyidős Ferdinánd gráci főherceg apja Károly (t 1590) I. Ferdinánd legkisebb fia, II. Miksa öccse volt.41 Mindannyiuk köztudomású katolikus intranzigenciája alapjaiban veszélyeztette a kleseli rendszer fennmaradását. Protestáns oldalról ezért Mátyás után egy nem katolikus császár megválasztása érdekében szervezkedtek. Kiesi az utódlás megoldásának, egy kevésbé kompromisszum-kész trónörökös „helyzetbehozásának” halogatásával igyekezett rendszerének működését biztosítani, illetve továbbélésére kedvező feltételeket teremti. A rövidtávon hatékony politika azonban rendkívül veszélyes volt. Az augsburgi vallásbéke után két évvel született II. Mátyás ingatag egészségi állapota miatt bármikor számolni lehetett trónja megüresedésével, ami kijelölt és biztos pozíciókkal rendelkező utód híján a protestánsoknak kedvezett volna. A birodalmi jog szerint ugyanis az interregnum idején az ügyek vitelét a pfalzi választó vette át, aki ekkor protestáns volt. Magyarországon a szintén protestáns nádor került volna helyzetbe, és a cseh királyválasztás elhúzódása, kedvezőtlen kimenetele pedig alapjaiban veszélyeztette volna a birodalmi esélyeket, hiszen egyúttal egy választófejedelmi szavazat sorsa forgott kockán. Kiesi azon kevesek közé tartozott a prágai udvarban, aki világosan előre látta: a pattanásig feszült helyzetben a legkisebb hiba is általános háborúhoz fog vezetni, amit igyekezett elkerülni. A spanyol utódlás (egy Álba herceg-szerű alkirály az örökös tartományok élén!), illetve az uralkodói tapasztalatokkal nem rendelkező, rendkívül merev gondolkodású, harcias teuton lovag Miksa trónra lépte protestáns részről, egy protestáns császári utódlás pedig katolikus részről vezetett volna azonnali fegyveres konfliktushoz, mind Közép-Európában, mind a Birodalom területén. (Albert főherceggel, Németalföld kormányzójával, egy pillanatig sem számoltak.) A leginkább reális megoldást katolikus részről Ferdinánd gráci főhercegben vélték megtalálni, aki szintén elkötelezett katolikus, felekezete sikeres, de nyílt erőszakot különösképpen nem alkalmazó terjesztője volt, és Stájerország főhercegeként két évtizedes uralkodói tapasztalattal rendelkezett konfesszionálisan vegyes területek felett. Maga Kiesi akként lavírozott, hogy ha az általa diktált tempóban és módon, az ő szervezésében kerül sor Ferdinánd utódlására, az nemcsak a mátyási uralmi rendszer továbbélését és a háború elkerülését jelenti a gráci főhercegtől szintén berzenkedő protestáns rendekkel, hanem megfelelő szövetségesek támogatásával esetleg még saját politikai túlélését is lehetővé teszi. A Titkos Tanács elnöke az utódlás kérdését teljességgel alárendelte a protestánsokkal történő megegyezés maximájának, ami nagyon ingatag politikának számított. Egyáltalán nem biztos, hogy megvolt a kellő realitása, vagyis hogy a harmincéves háború bárhogyan is elkerülhető lett volna. Ráadásul jelentősen torzítja a képet, hogy Kiesi, mint mindazok, akik saját maguk szerezték hatalmukat, annak akár egy szeletéről is képtelen volt önként lemondani. A lehe41 Vö. például Brigitte Hamann, Habsburg lexikon, Budapest, 1990, 95-99 (II. Ferdinánd). 145-149 (III. Fülöp). 335-339 (II. Mátyás). 411 (genealógia).
