Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081

TANULMÁNYOK Tusor Péter PÁZMÁNY PÉTER ESZTERGOMI ÉRSEKI KINEVEZÉSE (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) I. Pázmány Péter (1570-1637) a magyar történelemnek olyannyira kultikus figurája, hogy a történeti irodalom a 17. századot gyakran „Pázmány évszáza­dának” nevezi. Az 1570-ben Váradon született, majd Kolozsváron, Krakkóban és Jaroszlávban, illetve Bécsben tanult, Rómában pappá szentelt jezsuita szer­zetes a kora újkori magyar katolikus expanzió szimbolikus alakja. 1616-ig or­szággyűlési szereplései mellett írásai, prédikációi, térítései szereztek számára hírnevet, tekintélyt.1 Az 1603-ben megjelent Felelet, az 1605-ben publikált Tíz bizonyság és az Öt szép levél stb. a magyar nyelvű hitvitairodalom remekei. Fő apologetikai műve, az 1613-ban kiadott „Isteni Igazságra vezető Kalauz” fordu­lópont a protestantizmussal folytatott szellemi harcban. E magyar nyelven megírt szintézisre érdemi válasz, cáfolat már nem született.2 Pázmány kultusza azonban elsődlegesen azon alapszik, hogy 1616-ban egy váratlan fordulattal egy egyszerű jezsuita szerzetesből esztergomi érsek, Magyarország prímása lett, s mint ilyen a szellemi alapozás után hozzáláthatott a tridentiánus egyházmodell professzionális kiépítéséhez. Ennek csúcspontjaként az 1629-től bíboros főpap 1635-ben egyete­met hozott létre székhelyén, Nagyszombatban.3 Életművének megkoronázása a korán elhalt középkori próbálkozások után az első magyar egyetem tényleges 1 Pázmány életrajzának néhány fontosabb összefoglalása: Sík Sándor, Pázmány. Az ember és az író, Budapest, 1939; Őry Miklós-Szabó Ferenc, Pázmány Péter (1570-1637), Pázmány Péter. Válo­gatás műveiből (szerk. Őry Miklós-Szabó Ferenc-Vass Péter), Budapest, 1983, 11-107; Bitskey Ist­ván, Pázmány Péter (Magyar História. Életrajzok), Budapest, 1986. 2 Felelet Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére (1603) (Pázmány Péter Művei. Kritikai kiadás 1), kiad. Hargittay Emil, Budapest, 2000; Tíz bizonyság (1605): Jegyzetek a szövegkiadáshoz (Pázmány Péter Művei. Kritikai kiadás 1), szerk. Ajkay Alinka, Budapest, 2012; Egy tudakozó prédikátor nevével íratott öt levél, sajtó alá rend., utószó, jegyz. Bitskey István, Budapest, 1984. Pázmány további műveire, illetve a rá vonatkozó irodalomra: Adonyi Judit-Maczák Ibolya, Pázmány Péter-bibliográfia 1598-2004 (Pázmány Irodalmi Műhely. Bibliográfi­ák - Katalógusok 1), Piliscsaba 2005; ehhez még: Hargittay Emil-Maczák Ibolya, Pótlások a Páz­mány bibliográfiához, Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum (Acta Universitatis Szegediensis) 30 (2011) [Balázs Mihály köszöntése, szerk. Font Zsuzsa-Eötvös Péter] 160-183. 3 Vö. Szentpétery Imre, A bölcsészettudományi kar története 1635-1935 (A királyi magyar Páz­mány Péter Tudományegyetem története 4), Budapest, 1935; Artner Edgár-Hermann Egyed, A hit­­tudományi kar története 1635-1935 (A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története 1), Budapest, 1938.

Next

/
Thumbnails
Contents