Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1018 PAPP ISTVÁN kalmával ellátogató barátságos tanítót megidézi.65 Ezeknél sokkal fontosabb, hogy Szeghalmi Gyulának köszönhette, hogy nem egészen 9 esztendős korában, 1928 nyarán kéthetes kirándulást tehetett a szülőföldjétől nagyon messze eső tájakon. Világot láthatott nagyon fiatalon, s ez szinte elképzelhetetlennek tűnt egy vele egyidős parasztfiú számára. Fehérnek kevés olyan élménye volt, amelyet az 1941-es és a 70-es években írott visszaemlékezésében is csaknem ugyanazokkal a szavakkal, ugyan azzal a meleg, őszinte érzéssel örökített meg. Mindezt érdemesnek tartom szó szerint idézni: „A negyedik osztály befejezése után, 1928. nyár elején, a szeghalmi református egyház, Szeghalmi Gyula elemiiskola-igazgató kezdeményezésére, a legjobb tanulókat (a három felső osztályból) kéthetes kirándulásra küldte Pestre és a Dunántúlra. Mint szegény sorsú jó tanuló én is elmehettem. ... A kirándulás során megnéztük Budapestet, a visegrádi várat, Esztergomot, Balatonfüredet, Tihanyt (az ekhó ekkor még szólt) és Hévízt.”66 A kezdeményezés voltaképpen folytatása volt az előző évinek, amikor Miskolc, Eger és Aggtelek vidékére kirándultak a református népiskola tanulói, közülük 15-en ingyen a jó osztályozó vizsga jutalmaként.67 Jelképes erővel bírt ez a kirándulás: a szülői háztól való eltávolodás kezdetét jelentette Fehér Lajos számára.68 Szeghalmi Gyula kitárta az ablakot Fehér Lajos előtt, de nem csupán két hétre, hanem sokkal hosszabb időre. Rábeszélte a szülőket, hogy a jó eszű fiút írassák be a három évvel korábban alapított Péter András Reálgimnáziumba. Fehér Lajos erről a fontos eseményről így nyilatkozott: „1928-ban bátyámmal gimnáziumba mentünk, amely akkor nyílt meg Szeghalmon. Rokonok, utcabeliek szemében csudálkozó kérdőjel ült ki: apám kétkezi proletár volt öt gyerekkel (a legkisebbik akkor nyáron érkezett meg). Hogy hogyan szánta rá apám magát erre az elhatározásra, még ma sincs tisztázva. Nem beszél róla.”69 Úgy véljük, hogy ezt a döntést egy olyan ember hozta meg, akit szintén a kiemelkedés vágya fűtött. Óhatatlanul is felötlik a kérdés, hogy hol is helyezhetjük el Fehér Lajos családját a korabeli falu társadalmán belül. Mindez azért izgalmas, mivel azokat a jeleket, motívumokat keressük, amelyek megmagyarázhatják, miért döntöttek úgy a szülők, hogy két fiukat: Lajost és Gyulát is gimnáziumba adják, vagyis kiszakítják a paraszti sors folytonosságából. 65 így történt i. m. 19. 66 így történt i. m. 23. 67 A szeghalmi ref. népiskolai tanulók kirándulása Szeghalomvidéki Hírlap 1927. június 26. 2. 68 Manapság szinte lehetetlen elképzelni, hogy az 1920-as évek végének közlekedési viszonyai között mit jelentett egy Fehér Lajoshoz hasonló parasztfiúnak egy ilyen kirándulás. Ennek érzékeltetésére álljon itt egy példa, ami egy Szeghalomtól 40 km-re lévő tanyavilágban élő 14 éves fiúra vonatkozik. „Nevezett képességei általánosak a hozzá hasonló tanyán nevelkedett paraszt fiatalokéval. A városban nevelkedett fiatalokhoz képest kissé el van maradva. Ezt bizonyítja az is, hogy vonaton nem mer utazni. A tél folyamán, amikor arra kérte egyik alkalommal nagybátyja, hogy a szüleihez ne kerékpárral, hanem vonattal menjen a rossz idő miatt, nevezett azt mondta, hogy nem megy vonattal, mert még vonaton nem ült.” Pálinkás Sándor mezőtúri lakos környezettanulmánya, 1958. május 23. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban ÁBTL) 3. 1. 5. 0-12107 Mezőtúri szervezkedők 20-21. 69 Curriculum vitae i. m. 449.
