Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1016 PAPP ISTVÁN leírásban a gazda nézőpontjából adott rendkívül érzékletes jellemzést a régi, a cséplőgép előtti aratásokról: „Péter-Pál után a kimegy a gazda a határba, körülnézi búzatábláját és megnézi, vájjon (sic!) meg lehet-e már kezdeni az aratást. Egypár kalászt szétdörzsöl a markában, hogy a mag könnyen kipereg-e a kalászból.” A kedves elbeszélésben az aratás folyamata, mint a falubeliek közösen végzett kemény, nehéz, de sok apró örömet is magában rejtő és végső fokon az élet alapját adó gabona betakarításának folyamata jelenik meg. II. 3. Az elemi iskolai évek, Szeghalmi Gyula szerepe Fehér Lajos 1924-ben kezdte el tanulmányait az egyik helybeli református elemi iskolában. Ennek elvégzése még nem hordozta magában a hagyományos paraszti életformából való kiválás esélyét, a szülők szándéka sem ez lehetett, hanem a mindennapokban is hasznosnak bizonyuló írás-olvasás és az alapfokú számtani műveletek elsajátítása. Fehér Lajos 1941-es önéletrajzában egy szóval sem említi ezeket az éveket, s memoárjában is csupán féloldalnyi terjedelemben emlékezett meg életének erről a négy esztendejéről. Éppen csak megemlíti tanítói nevét,56 viszont annál bőségesebben foglalkozik egy különös sorsú értelmiségi, Szeghalmi Gyula személyével.57 Ót részben, mint az iskola tanítóját, részben, mint az édesapja által gyakran látogatott Földmívelő Munkáskor vendégelőadóját ismerte meg. A Szeghalmi Gyuláról írottak forrása minden bizonnyal az a helytörténeti irodalom volt, amely emlékirata elkészítésekor már Fehér Lajos rendelkezésére állt.58 Ennek alapján egy olyan értelmiségi portréját rajzolta meg, aki rendkívül művelt tanítóként, amatőr régészként, diapozitív képeket vetítő műkedvelő irodalmárként, az 1918/1919-es események egyik helybeli főszereplőjeként sokat tett az egyszerű földműves nép neveléséért. Emiatt állandóan konfliktusba keveredett a helybeli intelligenciával, amely „könyörtelen belső száműzetésre ítélte.” Egyéb források feltárásával azonban nem egészen ez a kép rajzolódik ki.59 A lengyel eredetű családból származó, nevét Szennovitzról Szeghalmira módosító férfi valóban rendkívüli energiával dolgozott már 1905-től, Szeghalomra kerülésétől fogva. Fotokémiai laboratóriumot rendezett be, ásatásokat 56 Az, hogy Fehér emlékiratát kellő óvatossággal kell kezelnünk bizonyítja, hogy tanítói közül név szerint említi Kurpé Gergelyt, aki szerinte 1919-ben részt vett a helyi földbirtokos, Kárász Imre kastélyának felleltározásában. Néhány évvel később ugyanez a tanító, mint a helyi leventeoktatók egyike, egy másik „haladó” értelmiségi, Szeghalmi Gyula ádáz ellenfele van jelen a szeghalmi közéletben a helyi sajtó tanúsága szerint. Változás a szeghalmi levente oktatói karban Szeghalomvidéki Hírlap 1928. december 2. 2.; Kurpé Gergely feljelentése alapján vizsgálat indult Szeghalomvidéki Hírlap 1929. szeptember 29. 4. Vagyis Fehér mintha azt akarta volna bizonyítani, hogy már gyerekkorában is a haladás elszánt harcosai vették körül. 57 így történt i. m. 17-19., 23-24. 58 Miklya Jenő-. Szeghalmi Gyula (1876-1963) Sárréti írások 1. Néprajzi és helytörténeti antológia. Szerk.: Miklya Jenő Szeghalom, k.n., 1965. 267-277.; Szabó Ferenc: Szeghalom a két forradalomban 1918-1919 Szeghalom 268-327. 59 Szeghalmi Gyula levele az MTA főtitkári hivatala részére, 1916. november 29., Kézirat a Szinnyei-féle „Magyar írók élete és munkái” című kötethez. Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára Fond 36/3073.
