Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1014 PAPP ISTVÁN családi munkamegosztás szerint mindenki végigment a különböző fokozatokon, egyre aránytalanabb terheket viselve.45 Ez az életút várt születésénél fogva történetem főszereplőjére is. A közösség, amelyben Fehér Lajos gyermek- és serdülőkorát töltötte a szeghalmi paraszttársadalom volt. Szülei eredetileg a falu46 egyik külső pusztáján, Tökiskesen éltek, amely 12 km-re esett Szeghalomtól. Innét költöztek be először egy bérelt lakásba, majd az apai nagyapa Zöldfa utcában álló házába.47A család innét hamarosan elköltözött, de az bizonyos, hogy Fehér Lajos a mai Arany János utca 52. szám alatti házban született. A helyi emlékezet is így tartotta számon, ezen épület falán helyezték el emléktábláját 1987-ben48 és innét vették le 1991-ben. Szeghalom nem tartozott a kiterjedt tanyavilággal bíró alföldi települések közé, össze sem lehet hasonlítani Kecskeméttel vagy Hódmezővásárhellyel. Az 1930-as népszámlálás szerint 10 180 főnyi lakosságából 983 ember élt tanyán, a népesség 9,7%-a.49 Vagyis a Fehér család számára feltétlenül komoly presztízs növekedést jelentett, hogy beköltözhettek a falu belsejébe. Fehér Lajos visszaemlékezéseiben erről a beköltözésről nem esik szó, csupán a keresztszüleit és apai nagyszüleit említi, mint a várostól távol élő, tanyai embereket. Fehér Lajos életének első eseménye, melyet megőrzött az emlékezete, egy súlyos gyermekkori betegség volt. Még több mint 60 év távlatából is felindulással írt erről: „Másfél éves koromban katasztrófa ért.”50 Ekkor megfázott, és az emiatt fellépő mellhártyagyulladásba csaknem belehalt. Életét az édesapa közbenjárása mentette meg, aki a helybeli patikusnál szerzett gyógyszert, amelynek hatására a kisgyermek oldala kifakadt és a genny kifolyt. A kis gyermek a súlyos betegség következtében lesoványodott, vézna emberré vált, ráadásul elvesztette az influenza elleni természetes védekezőképességét: nem volt láza. Fehér mindehhez hozzáteszi azt is, hogy az akkori „szegényvilágban” tízezerből egy esetben következett be ily szerencsés gyógyulás. E látszólag jelentéktelen eseményt érdemes közelebbről is szemügyre venni. Fehér Lajos elbeszélésében megjelenik az édesanyával szembeni burkolt vád, a talpraesett édesapa képe, a gyógyulásban megmutatkozó kiválasztottság tudata. Ráadásul az 45 Erdei Ferenc: Parasztok Bp., Akadémiai, 1973. 46-56. Nem csupán a saját élettapasztalatait alapul vevő kortárs szociográfus, hanem a mai kor antropológusa is hasonlóképpen látja a munka szerepét a parasztság mindennapjaiban. Hoffmann Tamás szerint az európai parasztság elfogadta, hogy a Paradicsomból való kiűzetésért a földműves élet nyomorával fizetett az emberiség. Ennek az alávetettségnek az érzése nemzedékről nemzedékre tovább öröklődött. „A munka kényszer és fenyeget az éhség. Kilátástalan história, melyet reális tapasztalatok alapján mondhatnak magukénak őseink.” Hoffmann Tamás: Európai parasztok. A munka Bp., Osiris, 1998. 17. 46 A falu kifejezést nem közigazgatási értelemben, hanem gyűjtőnévként használom, ahogyan azt az 1930-as évek falukutatói tették. Az 1871-es községi törvény kategóriáit alkalmazva Szeghalom nagyközségnek számított. Pölöskei Ferenc: Az elfelejtett „falukutató” mozgalomról In: A falukutatás fénykora (1930-1937) Szerk.: Uő. Bp., Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2002. 10. 47 Fehér Gyula-inteijú. Készítette Pór Edit és Hanák Gábor OSZK Történeti Interjúk Tára. 48 Szeghalmi események (1984-19931 Szerk.: Horváth László Szeghalom, k.n., 1994. 31. 49 Szarkáné Bíró Piroska: Szeghalom XX. századi településképe és történeti értékű épületei Szeghalom, k.n., 1996. 7., 67. 50 A betegség leírását lásd így történt i. m. 7-8.; Curriculum vitae i. m. 447.
