Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Róbert: A Liberális Internacionálé (Liberal International) Magyar Csoportja, 1949-1994. Magyarok egy nemzetközi pártszervezetben IV/983
1002 SZABÓ RÓBERT en elősegítette a már korábban LI tagságra ajánlott Együttélés és a Fidesz szlovákiai magyar társszervezete, a Független Magyar Kezdeményezés közötti együttműködés kialakítását, amelynek döntő szerepe volt abban, hogy 1992-ben az LI kongresszusa mindkét szervezet felvételi kérelmét pozitívan bírálta el. Az etnikai kisebbségek helyzetével a Liberális Internacionálé 1991-ben Luzernban megrendezett kongresszusa főtémájában foglalkozott, ami a Magyar Csoport jelen lévő tagjai és magyar liberális pártok valamint a két szlovákiai magyar párt képviselői megelégedésére történt, miután a kongresszus ismét elfogadta az etnikai kisebbségek kollektív jogainak elvét. Az LI Emberi Jogok Bizottságának 1991. november 30-ai ülésén döntöttek arról, hogy kisebbségvédelmi kérdések intézését ezután a londoni Kisebbségi Jogok Csoportjával (Minority Rights Group) koordinálják. Ez a döntés a magyar álláspont szerint azt is igazolta, hogy a kisebbségek védelmét nem lehet csupán az (egyéni) emberi jogok szemszögéből kezelni. Miután az LI 1991-ben az SZDSZ-t felvette megfigyelő tagjai sorába, a Fidesz — amely akkor még kivárt — 1992-ben mindjárt rendes tagként kérte felvételét, amelyet a Mainzban tartott kongresszus jóvá is hagyott. A kelet-közép-európai politikai változások további felgyorsulása kikényszerítette az Internacionáléban tömörült eddig emigráns nemzeti csoportok jövőbeni szerepének újragondolását. 1989 nyarán először a jugoszláv csoport szlovén tagozata vetette fel az átalakítás gondolatát. Vezetőjük szükségesnek tartotta az otthoni, szlovéniai liberálisok bevonását csoportja tagjai közé úgy, hogy az így bővített csoport az LI tagja maradjon, nevéből a „száműzött” („exiles”) jelző elhagyásával. A tervezetnek ellene volt a Magyar Csoport, mert elsietettnek vélte s azt az Ll-n belül 40 éven át fenntartott státus feladásának vagy veszélyeztetésének tartotta.95 (Óvatosságra intett az észt csoport esete, amely egyesült az Észtországban újra megalakult Liberális Demokrata Párttal, s ilyen néven kérte rendes tagként való felvételét az Ll-be. Ám az 1991. szeptemberi luzerni kongresszuson csak megfigyelői státust kapott.) Természetesen 1989 nyarától a CLE magyar csoportja is kereste az együttműködést magyarországi liberális erőkkel, de az Ellenzéki Kerekasztal kilenc pártja közül több, és további három újonnan alakult párt is liberálisnak vallotta magát, ki kellett várniuk, mely párt(ok) működése látszik leginkább összhangban lévőnek az LI liberális alapelveivel.96 1991 folyamán kapcsolatba léptek az SZDSZ, a Fidesz és az MDF „liberális műhelyének” képviselőivel. A CLE Magyar Csoportjában az a vélemény kerekedett felül, hogy nyugati példa alapján a Liberális Internacionálé Magyarországi Csoportját hozzák létre a hazai liberális pártok néhány független gondolkodású prominens képviselője, akár pártonkívüli szabadelvű személyiségek és a CLE magyar csoportja tagjainak részvételével. Ügy gondolták, hogy a csoportnak pártokon felül kellene állnia, inkább összekötőként és az LI alapelveinek propagálóiként kellene szolgálnia a liberális gondolat érvényesülését a magyar politikában. A pártokon felül 95 Szöllősy Pál iratai. Szöllősy Pál levele Nenad Petrovic CLE titkárhoz. 1989. szeptember 20. 96 Szöllősy Pál iratai. Szöllősy Pál levele Urs Schoettli, az LI alelnöke és Susan Johnston titkárságvezető részére. 1989. július 15.
