Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Róbert: A Liberális Internacionálé (Liberal International) Magyar Csoportja, 1949-1994. Magyarok egy nemzetközi pártszervezetben IV/983
994 SZABÓ RÓBERT ott élő Halász Iván52 révén erősebb csoportot létrehozni. Az LI EC londoni ülésein Vészy Emőke — ha munkája és családja miatti elfoglaltsága lehetővé tette — a CLE képviseletében rendszeresen megjelent és képviselte a CLE-ben egyesített csoportok és a magyar liberálisok saját álláspontját.53 1963-tól azonban ez a lehetőség is megszűnt, mert a CLE titkári megbízatásáról lemondott.54 A CLE-ben tömörült országok súlyát jól tükrözi képviseleteik erőssége. Miután főleg Kelet-Közép-Európa és a Baltikum elnyomott, szovjet megszállás és befolyás alá került népeinek liberálisait reprezentálták, feltételezhető lenne, hogy minden ország létre tudott hozni emigráns liberális csoportot. Ez azonban nem egészen így történt; a CLE fennállásáig igen erős, befolyásos csoporttal a magyarok mellett két nemzet, a lengyel és a jugoszláv rendelkezett - utóbbi csoportban etnikai alapú szerveződések voltak jellemzők, s így szerb, szlovén és bosnyák frakcióra tagolódott. A lengyel nemzeti csoport létszáma volt a legnagyobb, s közülük került ki — Madariaga után — a CLE elnöke55 is, amely pozíció azonban nem járt különösebb jogosítványokkal. Kezdetben erős csoportot állítottak ki a litván liberális emigránsok, míg az észt csoport csak 1983-ban jött létre. Román és bolgár liberális emigráns csoport nem alakult meg, bár lehettek egyéni tagjaik az Internacionáléban; Dél-Európa katonai diktatúra alá került országaiból, Görög- és Spanyolország területéről érkezők csak jóval később próbáltak szervezeteket kiépíteni. A magyar liberálisok emigráns képviselői hamar felfigyeltek az erdélyi magyarságot sújtó diszkriminatív intézkedésekre, s ezt a szervezet fórumain több ízben szóvá is tették. Az 1965-ben a svédországi Saltsjöbadenben rendezett kongresszuson a CLE nevében Szöllősy és Vészy Emőke aláírásával benyújtott egyik javaslat a kongresszus napirendjére kívánta felvetetni a romániai magyar kisebbség jogfosztásáról szóló nyilatkozatot. A „Memorandum” ügye56, amelynek forrásanyagát Svájcba menekült erdélyi magyarok beszámolói is bővítették, a kongresszus előtti sajtókonferencián is — ahol Hámori László57 és Bejczy Antal58 külső megbízottként jelent meg Szöllősy Pál kérésére — 52 Halász Iván (1928): jogász, üzletember. Az ELTE-n szerzett jog- és államtudományi doktorátust 1951-ben, majd a Tanimpex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott. 1956 novemberében Brüsszelbe emigrált, ahol saját export-import vállalatot szervezett, s azt vezeti ma is. 53Szöllősy Pál iratai. Vészy Emőke levelei Szöllősy Pálhoz,1960. június 13., 1963. április 2. 54 Szöllősy Pál iratai. Vészy Emőke levele Szöllősy Pálhoz, 1963. április 2. 55 Edward Bemard Raczynski (1891-1993), a londoni emigráns lengyel kormány volt külügyminisztere töltötte be leghosszabb ideig ezt a tisztet. 56 Memorandum on the problem of the Hungarian Minority living in Tansylvania. Submitted by the Hungarian Group of the CLE Paul Szöllősy chairman, Mrs. D. E. Finney secretary. 57 Hámori László (1911-1983): újságíró, író. Budapesten a Népszava munkatársa volt, 1949- ben emigrált Svédországba főleg svéd napilapokban publikált. Német, angol, svéd nyelven jelentek meg írásai, könyvei. 58 Bejczy Antal (1930): fizikus, űrkutató. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatójaként 1956-ban hagyta el az országot. A Nyugatra menekült Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (UFHS) alapító tagja, az 1960-as években a belgiumi Louvain-ban újraalapított Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom (KMEM) egyik vezetője. Norvégiában folytatta tanulmányait, diplomájának megszerzése után három éven át az oslói egyetemen tanított. 1966-tól NATO-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban tanult tovább a California Institute of Technology egyetemen. 1969-től nyugdíjazásáig a kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként a távoli űrkutatás témáiban dolgozott.
