Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
980 VUKMAN PETER ítéletből azt is megtudjuk, hogy Brankov az „UDB-központba küldött kémjelentéseiben Péter Gábort „Bogdán” fedőnévvel jelezte, s jó hírforrásként jellemezte”.100 A fenti tényállást a vádhatóság Brankov azon eredeti jelentéseiről készített hiteles fordítással bizonyította, amelyek Brankov letartóztatásakor kerültek az AVH birtokába.101 Az iratokról, pontosabban az eredeti szerb nyelvű piszkozatokról készített fotókópiák és hiteles fordításuk a Történeti Levéltárban a Lazar Brankovról vezetett vizsgálati dossziéban is megtalálhatóak, azon 1947. novembere és 1948. márciusa között készült iratokkal együtt, amelyek értelmében a „Dózsa” fedőnevet használó Brankov nem csak Péter Gábortól, hanem Rajk Lászlótól is továbbított bizalmas iratokat a belgrádi UDB- központba.102 Brankov letartóztatását követően, már az első moszkvai kihallgatásai során (1949. július 8. és július 16.) beismerte, hogy az UDB beszervezett ügynöke volt, és a Rajk-per felülvizsgálata során is több mint 30 UDB-ügynökről tett említést. Többek között Horváth (Hönigsberg) Ottó rendőr alezredesről, Cseresnyés Sándorról, a BM sajtóosztályának vezetőjéről, Rex József külügyi tisztviselőről, vagy éppen Ognyenovics Mihályról és Rob Antalról, az MDDSZ szervezeti titkáráról és főtitkáráról.103 Úgy vélem azonban, hogy Brankov hírszerző tevékenységéről egyértelműen csak a témában folytatott belgrádi levéltári kutatások után foglalhatok állást.104 Megjegyzem, hogy ha a szó hagyományos értelmében vett beszervezésekre és kémkedésre (mint Szűcs Ernő vagy a már említett Rob Anton esetében105) a valóságban nem is került sor, a korszakban magától értetődő volt, hogy a kommunista pártok „elvtársi 100 ÁBTL 2.1. VI/1 (V-150028). 146. A hűtlenséggel kapcsolatban 1957. március végi kihallgatásán Péter Gábor azonban már mindössze csak annyit ismert el, hogy a Tájékoztató Iroda 1948-as, bukaresti határozatáig a magyar és a jugoszláv hatóságok kölcsönösen tájékoztatták egymást, főként a háborús bűnösök kérdésében. Ezt azonban nem tekintette illegálisnak, mert arról az MKP vezetősége, belügyminiszterként Rajk László és maga Rákosi Mátyás is tudott. ÁBTL 2.1. VI/1-a (V-150028/1). 4/b. A Legfőbb Ügyészség 1957. május 10-ei, a Budapesti Hadbíróság és a Katonai Felsőbíróság 1953. december 24-én, illetve 1954. január 15-én kelt ítélete ellen benyújtott perújítási indítványában már nem tartotta bizonyíthatónak, hogy Péter Gábor elkövette vona a hűtlenség vádját. Az indítvány azt is kihangsúlyozta, hogy az adatközlésre azelőtt került sor, hogy Tájékoztató Iroda kizárta tagjai közül Jugoszláviát. ÁBTL 2.1. IV/l-c (V-150028/3). 53. és 57. 101 ÁBTL 2.1. VI/1 (V-150028). 46. és 171. 102 ÁBTL 2.1. 1/109 (V-143403). 223-224. és 331/24-40. 103 ÁBTL 2.1. I/109-a (V-143403). 104 A Rajk-perről megjelent monográfiájában Zinner Tibor megjegyzi, hogy számos találkozásuk során Brankov egy alkalommal sem kérdőjelezte meg az egyébként az Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez című forrásközlő sorozat 1. és 3. kötetében (Szerk. biz. Elnöke: Solt Pál. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992. és 1994.) közölt dokumentumokat, de az 1947 ősze és 1948 tavasza között keletkezett iratokat 2002-ben hamisítványnak nevezte. Zinner Tibor elgondolkodtatónak tartja továbbá, hogy a szóban forgó dokumentumokat miért nem használták fel a Rajk-per alapeljárása során. Zinner T: „A nagy politikai affér”, i. m. 226. és uo. 1127. lj. 105 Huszár Tibor-. A pokol malmai. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai 1946-1955. Dokumentumok, interjúk Szűcs Ernő tevékenységéről, a tettestársak és áldozatok vallomásai. Budapest, Corvina, 2009. 1. dokumentum. 43. és Sajti Enikő: Egy jugoszláv kommunista karrierje a háború utáni Magyarországon. Rob Antal (Muraszerdahely, 1909. május 17.-Belgrád, 1965. április?). In: Egyén és közösség. Tanulmányok. Szerk.: Bárdi Nándor - Tóth Ágnes:. Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2012. 277-289.
