Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
910 VTNCZE DANIEL háttérben? Az egyes híradások tartalmát vizsgálva az utóbbi lehetőség tűnik indokoltnak. Már az is kevéssé hihető, hogy az ekkor még csak 15 éves, harctéren még magát nem kipróbáló Thökölyre bízták volna a teljes felkelő had vezetését. A lap számait vizsgálva azonban a rejtély okára is választ kaphatunk, mivel minden valószínűség szerint a hátterében egy egyszerű tévedés áll. Az ekkoriban felfelé törekvő Teleki Mihály nevére ugyanis nem sikerült korábban a Gazette oldalain ráakadnom, később sem nagyon emlegetik, vagy ha mégis, az esetben sokszor megnevezik tisztségét is, és „Marshall Teleki”-ként vagy ,rApafi’s Chief Minister”-eként adtak hírt róla,92 ám valós szerepéhez képest még az 1680-as évek során is ritkán tűnt fel a Gazette-ben. Ez idő tájt viszont Teleki (Teleki) nevét nagyon hasonlóképpen írták Thökölyéhez (Teckeley, majd az 1670-es évek végétől kezdve Teckely). A felsorolt okok miatt minden bizonnyal azon tévedésnek lehetünk tanúi, hogy a korábban megismert Thököly nevét egyszerűen összekeverték a még ismeretlen Teleki Mihályéval. A következő, a kutató figyelmét megragadó állítást az újság 1677-ben tette, amikor azt írta, hogy a rebellisek azért gyűltek össze tanácskozásra, mert királyt akarnak választani maguknak,93 ami már csak azért is említésre méltó, mivel a korszakra vonatkozó szakirodalom erről nem tesz említést. E kétszer is megismételt, téves értesülés mögött valószínűleg egy európai méretekben terjedő pletyka állhatott, mivel kis időbeli eltéréssel ugyanezen hír feltűnt a kontinens lapjainak hasábjain is.94 Míg egyes, soha meg nem történt eseményeket tehát felkarolhatott az írott sajtó, addig viszont más, valóban lezajlott történések valamilyen oknál fogva nem válhattak ismertté az olvasók számára. így volt ez például az 1677-es nyalábvári ütközet95 és Thököly 1680-as, Hajdúszoboszlón végbement fővezérré választása esetén is, amikről a Gazette egyáltalán nem számolt be. A sok pontatlanság és tévedés ellenére azonban találkozhatunk meglepően pontos értesülésekkel is. 1682 februárjában a lap — a kialkudott pontok sorrendjének betartásával — idézte a Thökölynek a szultán által ígért, ám csak az év szeptemberében — tehát bő fél évvel a Gazette hírének megjelenése után — át92 LG., 1688. március 1., 8.; Nr. 2326; 2328. 93 LG., 1677. június 21., Nr. 1210. Ugyanezen év végén egy kölni beszámoló december 20-án újra csak ezt adta hírül — bécsi forrásokra hivatkozva —, ám akkor és az azt megelőző időkben a bécsi tudósításokban ez az állítás nem bukkan fel, így újra csak a korábban ismertetett, egymással párhuzamosan működő, néha eltérő tartalmú híreket közvetítő információs csatornák fennállásáról lehet szó. LG., 1677. december 20., Nr. 1262. 94 így például az amsterdami Gazette-hez köthető az az értesülés, amely kb. fél évvel megelőzve csatornán túli társát 1676 decemberében arról számolt be, hogy a rebellisek királyt akarnak választani, azzal az eltéréssel, hogy a lap azt is elmondta, hogy a jelölt állítólag a francia származású lengyelországi követ, a királyné sógora, Bethune márki lett volna. Gazette d’ Amsterdam 1676. december 17. Idézi: Köpeczi B.: Magyarország a kereszténység ellensége i. m. 44. Ezt követően a németalföldi lap nemsokára újra megírta, hogy a francia követ Erdélyben tárgyal az elégedetlenekkel, arra biztatva őket, hogy válasszanak királyt és rázzák le az igát. Gazette d’ Amsterdam 1677. január 11. Idézi: Köpeczi B.: Magyarország a kereszténység ellensége i. m. 44-45. Ettől eltérően a Nouvelles Ordinaires 1678 januárjában adott hírt egy állítólagos királyválasztásról, mi szerint az elégedetlenek a Frangepán család egy tagját választották meg uralkodójuknak. NO., 1678. január 29. Idézi: Köpeczi B.: Magyarország a kereszténység ellensége i. m. 45. 95 Az ütközetről ellenben írt viszont a francia sajtó. NO., 1677. november 27. Idézi: Köpeczi B.: Magyarország a kereszténység ellensége i. m. 44.
