Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
898 VTNCZE DANIEL mint azt egy korabeli pamflet is hangsúlyozza — hogy a röplapok, újságok és egyéb nyomtatványok nagy számban megtalálhatóak voltak ezeken a helyeken, amikhez a leírások alapján a vendégkör ingyen hozzá is férhetett.40 Az egyes információk, hírek így nem csupán elérhetővé, hanem megbeszélhetővé, kitárgyalhatóvá is váltak, ami miatt a Coffeehouse-ok gyakran pletykák, híresztelések nem cenzúrázható bölcsőjeként is funkcionáltak egyben.41 Az angolok tehát már a század hatvanas éveitől fogva olvashatták a Gazette-et, elmehettek kávéházba és megtárgyalhatták a nemrég megismert friss információkat is. Feltehető a kérdés, hogy vajon mennyire kísérhették figyelemmel a magyar vonatkozású közléseket a csatornán túl? Ezzel kapcsolatban azt válaszolhatjuk, hogy minden bizonnyal a lap közönsége számára nem lehetett érdektelen terület Magyarország, mivel az 1670-es években egyre erősebbé váló bujdosó mozgalom új színeket vitt nemcsak a közvetlenül érintett térség, hanem Európa nagypolitikájába is. A Thököly-felkelésnek ugyanis több történelmi tényező is külön-külön nagy jelentőséget adott. Ez a mozgalom volt az állandóan bevethető titkos fegyver a Habsburgok hátában, amit a kontinens másik nagyhatalma, Franciaország — ha érdeke éppen úgy diktálta — nem is felejtett el használni, így a bujdosók áttételesen az európai politikában is megjelenő hatalmi tényezővé váltak.42 Másik, szintúgy közismert elem a törökkel szembeni sokat hangoztatott ellenségkép, ami a keresztény világ népei számára különböző mértékben már, de állandóan a figyelem egyik középpontját képezte. Anglia bár nem volt határos közvetlenül, és fegyveres konfliktusban vagy szövetségben sem állt az Oszmán Birodalommal, ám kereskedelmi és kulturális tekintetben mégiscsak érintett volt a keleti nagyhatalommal való viszonyban. A szigetország lakosai a törökről és az iszlám vallásról már a 16. század elejétől számos forrásból szerezhettek információkat. Az érdeklődők egyaránt találkozhattak a keleti hódítókkal színpadi művekben,43 olvashattak róluk útleírásokban,44 földrajzi-történeti mutatott neve alapján. Sommerville, C. J.\ The news revolution i. m. 77. Ezt a török kapcsolatot viszont már a korszakban is többen támadták: Pincus, SCoffee Politicians i. m. 826. 40 Pincus, S.: Coffee Politicians i. m. 817. A 18. századra az egyes nyomtatványok gyűjtése olyan szintet ért el, hogy számos kávéház már saját könyvtárral büszkélkedhetett, amelyekből csak Londonban 19 ismeretes. Markman Ellis: Coffee-House Libraries in Mid-Eighteenth-Century London. The Library 10. (2009) 1^40. 41 Pincus, S.: Coffee Politicians i. m. 818-822.; Klein, L. E.: Coffeehouse Civility, i. m. 32-38.; Sommerville, C. J.\ The news revolution i. m. 77-79. 42 Jean Bérenger: A francia politika és a kurucok. Századok 110. (1976) 273-293.; Gergely Samu: Thököly Imre és a francia diplomatia, (1674—1684). 1-8. Történelmi Tár 1886. 333-352., 480-502., 1887. 155-172., 319-338., 527-542., 749-764., 1888. 471-508., 707-742.; Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai. 1674—1679. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1981. 273-308.; Uő: A kuruc mozgalom francia kapcsolatai. 1674-1683. Bölcsészdoktori disszertáció. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 1981.; Zachar József: Thököly Imre francia kapcsolatai. In: Az „üstökös kegyeltje”. Késmárki Thököly Imre (1657-1705). Szerk. Gebei Sándor. Hajdú Múlt Műhely 1. 103-132. 43 Dániel J. Vitkus: Turning Turk: English theater and the multicultural Mediterranean, 1570-1630. New York 2003.; Matthew Birchwood: Staging Islam in England: drama and culture, 1640-1685. Cambridge 2007.; Mathew Dimmock: New Turkes: Dramatizing Islam and the Ottomans in Early Modem England. Aldershot 2005.; Jack D’Amico: The Moor in English Renaissance Drama. Tampa,1991. 44 Gerald MacLean: The Rise of Oriental Travel: English visitors to the Ottoman empire 1580-1720. Basingstoke 2004; M. G. Aune: Early Modem European Travel Writing After Orientalism. Journal for Early Modern Cultural Studies 5. (2005: 2. sz.) 120-138.; Barta Mária: Az Oszmán Biro-
