Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 895 mint Bennet dolgozószobájában kapott helyet,20 Joseph Williamson pedig, aki a megalapításától fogva hosszú időn át igazgatta a lap ügyeit, Bennet titkára volt, 1674-ben pedig miniszterré léptették elő.21 Ilyen háttérrel tehát a Gazette hathatósan képviselhette a hatalom azon szándékát, hogy az alattvalókat befolyásoló, a kormányzatra nézve negatív hírek ne vagy csak nehezen érjenek el az emberekhez. Az uralkodó elit ugyanis úgy hitte, hogy az olvasók képesek elhinni bármit, ami egyszer kikerül a nyomdából, ezt a helyzetet pedig egy jól működő cenzúrával és egy erős kézzel irányított kormányzati kiadvánnyal kívánták a maguk hasznára fordítani, ami még az időnként feltűnő, engedély nélkül kiadott sajtótermékek hamisnak mondott híreit is ellensúlyozni tudta.22 Ennek elsődleges eszközét az képezte, hogy belföldről csak kisszámú és alaposan megszűrt információt közöltek, míg a külföldi tudósítások szinte elborították az újságot. A Gazette folytatta az első, rendszeres időközönként megjelenő angliai periodikák hagyományát,23 és teljesítette azt, amit korábban Zrínyi Miklós angol életrajza is sugallt, vagyis hogy az alattvalók számára tanácsosabb az, ha kíváncsiságukat külföldi értesülésekkel, mintsem belföldről származó információkkal kötik le.24 Az idegen országokból származó tudósításokhoz azonban kétségkívül nehezebb volt hozzájutni, mint az angliai hírekhez, de az udvar erre is megtalálta a megoldást, a megjelentetett írásokat ugyanis több közvetlen és közvetett forrásból szerezték be. Az előbbi csoport tagjait az Európa-szerte mindenütt megtalálható, feladatukat pénzért teljesítő hivatásos levélírók, köztük diplomaták, kereskedők és utazók levelei jelentették.25 A közvetett forrásokat a kontinens újságjai és hírlevelei, elsősorban a németalföldi és a francia területen megjelenők képviselték, amelyek híreiből gyakran szemezgettek a Gazette 20 Hozzá kell tenni, hogy ezen időszakban sok állami hivatalnok a Whitehall palotájában dolgozott. Fraser, P: The Intelligence i. m. 19. 21 O’ Malley, T: Religion and the Newspaper Press i. m. 30. 220’ Malley, T: Religion and Newspaper Press i. m. 28-30. 23 Az első, 1622-ben elindult, többé-kevésbé rendszeres időközönként megjelenő periodikák is szinte kizárólagosan csak Anglián kívüli hírekről tudósítottak, angol személyről pedig csak akkor adtak hírt, ha azzal külföldön történt valami. Matthias A. Shaaber: The History of the First English Newspaper. Studies in Philology 29. (1932) 551-587. Sokat mondó információ, hogy a London Gazette 1674-ben megjelent számainak hírei közül mindössze 6%-ot tett csak ki a belföldi értesülések aránya. Jürgen Wilke: Foreign news coverage and international news flow over three centuries. International Communication Gazette. 39. (1987). 157. 24 Kovács S. I.: Angol életrajz i. m. 69. Hasonló kinyilatkoztatásra lelhetünk egy 1642-ben megjelent newsbook címében is: „A little true forraine newes better than a great deale of domestick spurious false newes published daily without feare or wit to the shame of nation”. Idézi: Brian Lake: British Newspapers. A History and Guide for Collectors. London 1984. 27. Mivel azonban az udvar külföldre folyamatosan küldte hírleveleit, ezért az a visszás helyzet alakult ki, hogy a kontinensen megjelenő sajtóban jóval több angliai hír jelent meg, mint az ottaniban. Fraser, P: The Intelligence i. m. 54. 25 Egy 1667-69 közötti állapotokat tükröző jegyzék szerint a lapnak ekkoriban külföldön összesen 54 tudósítója volt. Fraser, P: The Intelligence i. m. 64. James Runcieman Sutherland: The Restoration Newspaper and Its Developement. Cambridge 1986. 123-124. Tanácsos lenne a küldött jelentések tartalmának összevetése a lapban megjelent tudósításokkal, de ennek véghezvitelére angliai levéltári kutatás hiányában nem volt lehetőségem. A témakör vizsgálatával egyébként még az angol szakirodalom is adós, ezen a téren eddig még csak egy kisebb mélységű kutatás látott napvilágot. Leach, E. D.: Benjamin Batten i. m.
