Századok – 2013

TANULMÁNYOK - B. Kis Attila: Egy ismeretlen "angol" diplomata a nagyszombati tárgyalásokon IV/855

EGY „ANGOL” DIPLOMATA A NAGYSZOMBATI TÁRGYALÁSOKON 885 aki még mindig azt várta Sunderland fellépésétől, hogy a bécsi miniszterek ko­molyan elgondolkodnak az elégedetlenekkel kötendő békéről, ismét felvetve, hogy az angliai kölcsönök folyósítása a császári békehajlandóság függvénye kell hogy legyen: Ügy gondolom, hogy Lordom és Ön hamarosan megkezdik tárgyalásaikat, amelyekhez szívből kívánok minden elképzelhető sikert, s hogy azok a pogány mágusok [a jezsui­ták], akik gátolják Önt, utat engedjenek Lord Sunderlandem és az Ön magasabb géni­uszának ebben a kérdésben, amely az Ausztriai Család biztonságát és dicsőségét szol­gálná, mivel gyanítom, hogy enélkül nehéz lesz csapatokat biztosítani az itáliai front­ra, amelyet tudom, hogy Ön sürget, és a mi parlamentünk sem lesz kész további segít­séget nyújtani a háború folytatásához azoknak, akik (bár megtehetnék) magukat nem segítik.86 Sunderland azonban még alig érkezett meg, azt kezdte hangoztatni, hogy nincs esély a béke megteremtésére, és már két hét múltán (szeptember 9.) visszahívó levelet kért Harley-től, amit szeptember 21-i keltezéssel meg is kapottá királynőtől.87 Rövid tartózkodása alatt Sunderland szinte csak a ma­gyarokra tett bíráló megjegyzéseket: a békét a magyarok makacs ragaszkodása az örökösödési és választási cikkelyhez akadályozza; az elégedetlenek forrófejű határozatokat hoztak a [szécsényi] gyűlésükön; Pozsonyból pedig azt írja, hogy „mióta Bécsbe jött, soha nem volt azon a véleményen, hogy a magyarok vezetői őszintén jobban kívánnák a békét, mint az udvar”, mégsem gondolta volna, hogy az eltökélt és egységes magyar vezetők „ennyire leplezetlen közönnyel vi­seltetnek a béke iránt”, ezért úgy gondolja, hogy Marlborough-val visszatér Angliába.88 A bécsi útja előtt lemondással fenyegetőző Marlborugh-t Savoyai Jenő is biztosította együttérzéséről a hollandok közbelépése révén meghiúsult hadjá­rat miatt: Megragadom ezt az alkalmat, hogy biztosítsam Méltóságodat, hogy az Ön fegyverei­nek sikerét személyes ügyemnek tekintem. Kegyetlenül fájó, hogy ilyen gyarló és a széthúzó nézeteknek kellett az Ön hadműveleteinek sikerét megakadályoznia, amikor Önnek minden oka meg volt a dicsőséges végkifejletben reménykedni. Őszinte barát­ként beszélek Önnel. Soha nem lesz képes hadseregével komoly dolgot véghezvinni, amíg nincs teljhatalma, és biztos vagyok abban, hogy Méltóságod mindent megtesz a jövőben annak érdekében, hogy ezt a hatalmat megszerezze. Önnél nem kevésbé kívá­nom, hogy még egyszer együtt vezethessük seregeinket.89 86 Archívum Rákóczianum II/II 198. 87 Archívum Rákóczianum II/II 204. 208-209. Sunderland türelmetlenségének belpolitikai okai is lehettek. A whigek mind nagyobb befolyásra tettek szert a kormányzatban, és Sunderland szere­tett volna osztozni a várható sikerekben. 1706. január 1-jén érkezik haza, és december 6-án már — a whig-párti tagjai közül elsőként — kormányzati szerephez jut a Déli Minisztérium élén. Harley írja 1705. október 9-én Stepney-nek, hogy „nem látja valószínűségét, hogy a magyarokkal való békekötés olyan hamar megvalósulhatna, amilyen gyorsan Ólordsága ügyei megkívánják, hogy visszatérjen Angliába”. (Archívum Rákóczianum II/II. 220). 88 Archívum Rákóczianum II/II 211. 223. 232. 89 Memoirs of the Duke of Marlborough, i. m. 322.

Next

/
Thumbnails
Contents