Századok – 2013
TANULMÁNYOK - B. Kis Attila: Egy ismeretlen "angol" diplomata a nagyszombati tárgyalásokon IV/855
kívül ismert egy másik naplója is, amelyet 1695 és 1699 között írt, és amelynek a Verscheyde concepten en invallen, aengaende myne verbeeteringe te soecken [Saját (erkölcsi) jobbulásomra vezérlő különféle elmélkedések és gondolatok] címet adta. Utóbbit Donald Haks ismertette 1998-ban, anélkül hogy a Budapesten őrzött naplóról vagy De Jong cikkéről tudott volna.59 Várható, hogy idővel további (ráadásul magyar szempontból nem érdektelen) naplók is előkerülhetnek, hiszen a Reijse na Weenen 86v oldalán Van Saan közli: „Magyarországról és Erdélyről több mindent lehet olvasni az én másik művemben: a Quarto Manuscript van Lit. H. N° 7.’-ben”.60 Haks cikke szerint Van Saan 1655. április 20-án született, 1678-ban iratkozott be a leideni egyetemre, és az album studiosorum szerint a pfalzi Mannheimből származott. A Reijse na Weenen alapján ezt azzal tudjuk kiegészíteni, hogy Mannheim semmiképp sem volt a szülőhelye. Mint a 8v oldal margóján megjegyzi. „A fenti utat —jóllehet, szárazföldön — már egyszer meg kellett tennem, amikor még csak 6 éves voltam, amikor a szüleim útra keltek Magyarországról (Nagyszombatról), hogy a pfalzi Mannheimbe menjenek”. A 91v oldalon így kezd egy gyermekkori anekdotába: „Tot Sabatis in mijn vaederland en geboortestadt” („Sabatisban, hazámban és szülőhelyemen”). A 66. oldalon így mutatja be szülőfaluját: „Sabatisch négy mérföldre vagy nyolcórányi útra van Nagyszombattól, ami az utolsó hely, ahol hutterita testvérek élnek (akik mennoniták a maguk módján). Grosschitzen, ahol még hutteriták élnek, négy mérföldre van Pozsonytól Mahren felé.”61 Haks cikke alapján megállapítható, hogy Van Saan Hollandiában szakított családja anabaptista hagyományaival. Leidenben, a kálvinista felsőoktatás egyik fellegvárában tanult, és ott is élt az 1690-es évekig. Haks Van Saan személyén keresztül jellemzi a kálvinista középosztály gondolkodásmódját: puritán értékrend, racionális alapokon nyugvó gondolkodás, ugyanakkor semmiféle együtt érző, annál több kritikus és elutasító megnyilvánulás más felekezetek iránt. Naplója alapján Haks a Nadere Reformatie, a holland református egyházon belüli puritán-pietista mozgalom hívei közé sorolja Van Saant. 1686-ban a leideni városi tanács egy újság (Ordinaris Leydsche Courant) szerkesztését bízta rá, és mintha a Reijse na Weenen-1 is egy újságszerkesztő fejével gondolkodva írta volna: egy-egy témát csak egy rövid bekezdés erejéig villant fel, rengeteg benne az anekdota, keresi a szokatlant, a feltűnőt, a látványost, a pikáns, a megdöbbentő részleteket, miközben alig árul el valamit arról, hogy mi is volt tulajdonképp az EGY „ANGOL” DIPLOMATA A NAGYSZOMBATI TÁRGYALÁSOKON 873 59 Donald Haks: ‘Een wereldbeeld uit de “middelmaetigen stant”. De aantekeningen van Lodewijck van der Saan, 1695-1699’ [Egy „középosztálybeli” világnézet - Lodewijck van der Saan naplója 1695-99], In: Tijdschrift voor sociale geschiedenis 24. (1998) 113-137. 60 „Van Hongarijen en Seevenberghen is breeder te leesen in mijn Quarto Manuscript van Lit. H. N° 7.” Van Saan, 86 v. 61 A felvidéki Szepesszombatra (Sabatisch, Sobotiste) Nyári Ferenc hívására 1546-ban jöttek a morva hutterita testvérek. Hogy az állandó háborúk ellenére virágzó közösség jött itt létre, arra bizonyíték, hogy 1621-ben innen hívta be Erdélybe a kiváló iparosokként ismert anabaptista közösség egy részét Bethlen Gábor, valamint hogy az idelátogató humanista teológus-orvos, Dániel Zwicker hosszú időn keresztül egy ideális társadalom csíráját vélte felfedezni ebben a kommunista közösségben (Zwicker 1644 és 1654 között többször járt a faluban). Nem sokkal Zwicker távozása után azonban súlyos gondok jelentkeztek. A falu teljesen elszegényedett, és Van Saan szülei is (naplója szerint tehát 1661-ben) ezekben az években költöztek nyugatra.
