Századok – 2013
TANULMÁNYOK - B. Kis Attila: Egy ismeretlen "angol" diplomata a nagyszombati tárgyalásokon IV/855
Stepney-t 1704-től gyötri a kétségeit tükröző spleen — látszólag bécsi intrikusa, Wratislau miatt —, és kér folyamatos megerősítést Harley-tól otthoni támogatottságának szilárdságát illetően.13 Mint láttuk, 1704 szeptemberében külön memorandumot készített Marlborough-nak a magyar ügyről, azonban egyre világosabb számára, hogy az első diplomata döntései nem arról árulkodnak, hogy figyelembe venné javaslatait, és osztozna helyzetmegítélésében.14 1705. február 7-én Stepney megengedi magának, hogy ellenvéleményét keserű hangvételű, leplezetlenül kritikus „Kasszandra-levélben” közölje a közös diplomácia első számú vezetőjével.15 Február 13-án Adam Franck is újra közbenjár Harley-nál a magyarok érdekében, hivatkozva arra, hogy ő és a franekeri professzor, Hermann-Alexander Röell (1635-1718) megrázó leveleket kapott Magyarországról és Erdélyből, amelyek sürgetik a tengeri hatalmak minél hamarabbi beavatkozását. Bár 1704. december 26-án a kurucok súlyos vereséget szenvedtek Nagyszombatnál, 1705 elején a harcok váltakozó sikerekkel folytak a Felvidéken, a Dunántúlon és Erdélyben, és mint a konstantinápolyi angol követ, Robert Sutton írja 1705. január 29-én Harley-nak: mivel „folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy Magyarország egyik területe a másik után az [elégedetlenek] kezébe kerül, ez megnöveli a tekintélyüket a törökök között”.16 Ekkor még úgy állnak a dolgok, hogy ismét Franck „közeli barátja”, William Paget indul Bécsbe a helyzet rendezésére, amely Franckot megnyugvással tölti el.17 [106r] Szinte nem tudom, mit írhatnék Magyarország és Erdély helyzetéről, lelket felkavaró dolog ugyanis felidézni a magyarokat ért csapásokat és szerencsétlenségeket, amelyekről különféle levelek számolnak be, amelyeket a valamikori franekeri professzornak (Hermann-Alexander Röell] küldtek egykori tanítványai Erdélyből és Magyarországról, és amelyeket ő elolvasás végett átnyújtott nekem. A nekem küldött és a professzor által részemre átengedett levelek annyi szörnyűséggel voltak tele, hogy képtelen voltam könnyek nélkül olvasni azokat. Szegény, üllő és kalapács közé került protestánsok már nem tudják, kihez forduljanak, hol kereshetnének menedéket, emiatt úgy tűnik, hogy a törökökhöz és hitetlenekhez szándékoznak menekülni, EGY „ANGOL” DIPLOMATA A NAGYSZOMBATI TÁRGYALÁSOKON 861 13 L. pl. Archívum Rákóczianum II/I. 302. 333. 358., ill. II/II 15-16. 53. 14 Linda Frey és Marsha Frey szerint „1705-re a ravasz Marlborough felismerte, hogy a tárgyalások nem fognak eredményt hozni. Már 1704-ben lebeszélte a hollandokat arról, hogy különmegbízottakat küldjenek Magyarországra, Hamel-Bruyninx és Stepney erőfeszítéseinek támogatására”. Linda Frey - Marsha Frey. II. Rákóczi Ferenc és a tengeri hatalmak. Történelmi Szemle 24. (1981: 4. sz.) 663-674. 671. 15 „A császár valószínűleg egy olyan háborút vesz a nyakába Magyarországon, amely tovább tart és nagyobb erőket igényel, mint a Franciaország ellen folyó hadviselés. Ilyen módon önkényuralmat fognak bevezetni egy nemes királyságban, és a protestáns vallást teljesen kiirtják. Ezt csak egy általános megérzés részemről, és csak Ön előtt fedem fel, bár van okom feltételezni, hogy próféciáim olyanok, mint Kasszandráé: bár igaznak bizonyulnak, kevés ember hisz bennük.” Archívum Rákóczianum II/II 18. 16 Archívum Rákóczianum II/II 19. 17 William Paget (1637-1713) a közép-európai és balkáni térség kulcsfigurája, 1689 szeptembere és 1693 februárja között bécsi angol követ, azt követően tíz éven keresztül konstantinápolyi angol követ, a karlócai Habsburg-török béke tetőaláhozója. 1689-es Teleki Mihálynak küldött levelében Adam Franck „intimus meus Amicus Frater”-nek nevezi Pagetet, és Telekinek szóló jelentései kézbesítésére is igénybe veszi. Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MNL MOL) P 659, Családi levéltárak, A Teleki-család marosvásárhelyi levéltára, Teleki család, Missiles (a továbbiakban P 659), Nr. 253 és Nr. 1091.
