Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
848 BOTLIK RICHARD mind János király utolsó éveinek olyan kulcsfigurái, akik egymagukban képesek lennének uruktól átvenni a hatalmat. 1536-ra a János király pártján álló politikai elit tehát újfent cserélődött, s jóllehet ugyanolyan hataloméhes karrieristák vették őt körül, mint korábban, Gritti kormányzósága idején, Szapolyai újból bevonta a mindennapi politikába a nélkülözötteket: Brodarics Istvánnak, Frangepán Ferencnek, és nem utolsó sorban Statileo Jánosnak új feladatokat adott. A diplomaták ismét követi megbízásokat kaptak uruktól Lengyelországba, a pápához, Velencébe, és a Habsburgokkal kötött váradi béke előzetes egyeztetései során a Német-római Birodalomba, és a császár országaiba (például a Spanyol Királyságba).241 A váradi béke megerősítése céljából János király Brodarics Istvánt Ferdinándhoz, Statileo Jánost pedig V Károlyhoz kívánta követségbe küldeni.242 Szapolyai azonban 1538 márciusában meggondolta magát, és úgy döntött, hogy Statileonál alkalmasabb személy a követségre Frangepán Ferenc, ezért április 1-jén már a kalocsai érsek számára állította ki megbízólevelét Budán.243 Jeles diplomáciai tett, hogy János királyt III. Pál pápa feloldozta elődje, VII. Kelemen kiátkozásának terhe alól, részben azon oknál fogva, hogy a császárral békét köthessen. Szapolyai püspökeit az egyházfő megerősítő bullában igyekezett elismerni. Csakhogy Ferdinánd király mindaddig hátráltatni kívánta e folyamatot, amíg a püspökök rá nem veszik János királyt arra, hogy a váradi egyezményt kihirdesse. Ferdinánd kérte a pápát, hogy a béke kihirdetése előtt semmilyen körülmények között ne nevezze ki bíborossá Frangepán Ferencet és Statileo Jánost.244 János király nem zárkózott el a további békeegyeztetéstől sem, de sokkal óvatosabbnak mutatkozott, mint korábban. Lehetséges, hogy csak a jó szándékának jelét akarta tanúsítani a Habsburg fivérek irányába, mindenesetre a brüsszeli angol követ, Thomas Wriothesley245 azt jelentette Cromwellnek, hogy János király folyamatosan egyeztet a Habsburgokkal.246 Az 1538. évi váradi egyezmény ugyanis — János király szemszögéből nézve — a gyakorlatban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Szülejmán szultán moldvai hadjárata bizonyította, hogy sem Ferdinánd, sem a császár nem képes időben megvédeni szövetségesét az oszmán támadásoktól.247 Statileo János utolsó diplomáciai küldetései Miközben a Habsburg fivérekkel tárgyaltak János király követei, a királyi tanács új terveket szőtt: újra felvetették, hogy a tíz évvel korábban franciákkal 241 Botlik RVIII. Henrik i. m. 134-136. 242 MHHS. II. kötet. Pest 1857. 58-59., 68. 243 Sörös P.\ Frangepán i. m. 545. 244 Sörös P: Statileo i. m. 41. Sörös P: Frangepán i. m. 561. 245 Wriothesley (1501-1550) volt Southampton első earlje. Előbb királyi udvarmester, 1540-től titoknok, Thomas Cromwell jobb keze, majd VIII. Henrik életének utolsó kancellárja. Életéről ld. Geoffrey Gibbons: The Political Career of Thomas Wriothesley, First Earl of Southampton 1501- 1550, Henry VIII’s Last Chancellor. New York 2001. 246 PRO. SP VIII. 126. (SPl/142p. 126.) 247 A szultán távozását követően, 1538 szeptemberében érkezett meg Ferdinánd csekély, 3-4 ezer főt számláló segélyhada Debrecenbe. Bethlen F: Erdély története i. m. II. kötet 10. v. ö. Károlyi Árpád: Fráter György levelezése és egyéb őt illető iratok (1535-1551). Történelmi Tár 1878. 211., 225-238.
