Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
STATILEO JÁNOS DIPLOMÁCIAI KÜLDETÉSEI JÁNOS KIRÁLY IDEJÉBŐL 841 egyik félnek, az a másiknak is az. Egy távoli, homályos jövőre utaló cikk is van a szerződésben, miszerint ha a legkeresztényibb király leszámol János király fő ellenfelével, Habsburg Ferdinánddal, úgy a magyar uralkodó köteles segíteni I. Ferencet az itáliai harcokban. Továbbá, ha János király netalán fiú örökös nélkül távozna az élők sorából, úgy Henrik orléans-i herceg örökölné a magyar trónt.185 A francia király felvázolta Statileonak egy ködös tervét a pápa eltávolításának és új egyházfő választásának ügyében, amelyben kérte a püspök diplomáciai közbenjárását a lengyel és dán udvarnál.186 Az egyezmény gyakorlati végrehajtásának okául I. Ferenc udvara 30 ezer aranyról szóló váltót nyújtott át János király követének. Ez az összeg jóval kevesebb volt, mint amit Statileo remélt, ám több annál, mint amit Hieronim Laski egy évvel korábban a francia udvarnál elért. I. Ferenc a szigorú protokollt követően még francia földön marasztalta János király követét, akit viszont az angol udvar már nagyon várt. Az angol udvarnak dolgozó Girolamo Ghinucci, Worcester püspöke,187 és Roland Lee királyi káplán188 1528. november 18-án jelentette a spanyol udvarból Wolsey kancellárnak,189 hogy a magyar király követe még mindig a francia udvarnál időzik, ahol találkozott, majd tárgyalt a portugál király, III. János (1521- 1557) követével. Eszerint már a spanyol udvarba is eljutott Statileo követjárásának a híre. Tayler, aki ezalatt Melune-ben — tehát Fontainebleau-től pár kilométerre — tartózkodott, ismét írt Wolsey kancellárnak. A sok helyen sérült levél szerint „Ferdinánd viselt ügyeiről még többet megtudhat majd őfelsége a magyar követtől, aki rövidesen Angliába fog jönni...”190 A fent már említett okoknál fogva a Habsburg diplomácia kiszimatolta, hogy Statileo János mit intézett a legkeresztényibb királynál, és persze már arról is tudomást szereztek, hogy az erdélyi püspök VIII. Henriket is meglátogatja. Habsburg Ferdinánd ezért gyorsan levelet írt az angol uralkodónak,191 melyben — szokásához hűen — folyamatosan ostorozta Szapolyai Jánost — vagy ahogyan ő írta, a „vajdát”, mivel a magyar királyi címét nem ismerte el —, és — amennyire a diplomáciai lehetőségek ezt megengedték — családi kapcsolatával, és egy ködös, háborúval kapcsolatos utalással próbálta zsarolni, távol tartani VIII. Henriket a magyar királytól. Egy levelében világosan leírta Ferdinánd fenyegető szavait Wolsey kancellár. Három angol érdekeket képviselő követnek, Brian Tuke-nak, Peter Vannes-nek és De Casale-nak számolt be a Habsburg diplomácia lépéséről.192 Statileo János 1528. december 19-én ért Calais városába. „Tegnap a magyar vajda követe megérkezett ide” —jelentette Sir Robert Wingfield193 az angol 185 Négociations I. 163-167. Szalay LAdalékok i. m. 89-91. 186 Fraknói V: János király i. m. 708. 187 Botlik R.: Henry VIII i. m. 125. 188 Uo. 126. 189 B.L. Cotton MSS.: Vespasianus C. IV 276. 190 Uo. Caligula D. X. 364. 191 Uo. Vitellius B. XXI. 45. 192 Uo. Vitellius B. X. 173. Úgy tűnik, az angol udvar sem fogadta kitörő örömmel az indulattal telt szavakat Ferdinándtól, mert Wolsey korábbi irataiban az osztrák főhercegnek is megadta a magyar királyi titulust, viszont ezen utóbbi levelében már csupán cseh királynak nevezte őt. 193 Wingfield (1470k.-1538) 1511-től a királyi tanács tagja, 1513-1520 között Calais marshalja, diplomata.
