Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813

834 BOTLIK RICHARD én uram mindent vissza fog adni, amennyiben az emberek sietnek. (Nehogy az ellenség időben katonákat tudjon fogdosni.) Mert késedelem esetén kétséges a győzelem, de Budát, és — ha méltóságod gyorsan hadba vonulna híveivel — a királyságot újra birtokolhatnánk. Másodszor [inkább sokadszor — B. R.] tehát ismét kérem, hogy méltóságod ne késlekedjék, mert a késedelemben van a legna­gyobb veszedelem. Azután király őfelsége kérdi méltóságodat: tudna-e küldeni, ha lehet, legalább 12 ágyút lőporral és tűzmesterekkel,146 és lövedékkel, mert bi­zony ennek is a legnagyobb híján vagyunk? Amiket ha kölcsönbe adna, vissza­szolgáltatnánk, de ha akarja nagyságod, az értékét megtérítem, és én szolgálta­tom vissza az árát méltóságodnak, amennyiben értésemre adná, hogy hajlandó lenne-e odaadni ezeket őfelségének. Hanem ha nagyságos uram vagy barátságu­kat, vagy — ahogy gyakran mondták nekem — szolgálatukat akarják az én urammal szemben kinyilvánítani, akkor siessenek, és az ágyúkkal, és a kato­nákkal gyorsan, gyorsan jöjjenek. Mert király őfelsége komolyan vissza akarja foglalni Budát, hanem az ő hívei rászorulnak a külföldi katonákra...”147 Az utolsó — Tarnówskinak szóló — segélykérő levelet Brodarics és Frangepán kö­zösen írta Lwówból november 11-én: „[...] Munkácson van Statileo úr a kato­nák zsoldjával, és írt ő nekünk őfelsége óhajáról, hogy onnan e hadi vállalkozás­ból őfelsége a leggyorsabban támadni fog. Kérjük a mi felséges urunk nevében nagyságodat, hogy fáradságot nem kímélve azon munkálkodjék, hogy a katonák időben útra keljenek, s úgy volna szerencsés, hogy nagyságod viselje azok gond­ját, kik ide jönnek, mert mi ehhez semmi pénzt nem kaptunk király őfelségétől. És küldje embereit Munkácsra, akik majd visszasietnek ide Statileo úrtól, és maradjanak itt hozzáférhetőek őfelsége tevékenységéhez. Őfelsége óhajtja, hogy számunk minél magasabbra szálljon, amit is ha lehetséges, már most 2000 lo­vast, 500 íjászt és 500 gyalogost küldjön uraságod. Küldött továbbá őfelsége le­veleket Lanckoronski úrnak, hogy 1000 litvánnal jöjjön őfelsége szolgálatára, hasonlóan kapitány hadvezér Daszkiewicz úrnak, hogy 2000 tatár katonával jöjjön őfelsége szolgálatára. Miután azonban mindezek elég gyorsan meg nem érkezhetnek, fölötte kívánatos volna, hogy uraságod emberei az első összeütkö­zésnél jelen lehessenek. Azért újból kérjük uraságodat, hogy felséges urunk ké­résének haladéktalanul eleget tenne, mert urunk királyunk meghagyta, hogy addig innen el ne távozzunk, míg a kért katonák útnak nem indíttattak.”148 Miközben Laski 1527. december 22-én kalandos úton megérkezett a Por­tára, a lengyel-litván-tatár csapatok felsorakoztak Homonna és Munkács kö­zött. János király Debrecenben táborozott az erdélyi seregtesttel, és csak a ked­vező időpontra várt, hogy az egyesített hadsereget bevethesse Ferdinánd ellen. A téli hadviselés nem volt ismeretlen fogalom a 16. században, mégis váratlanul érte Ferdinánd király híveit, akik elhitték, hogy János királyt kiszorították az 146 Eredeti szövegben: bombardista, azaz tűzmester, tüzér. Lexicon latinitatis medii aevi Hun­gáriáé. A magyarországi középkori latinság szótára. Szerkesztőbizottság elnöke: Harmatta János. Bp. 1993. I. kötet. 348. 147 AT. IX. CCCXXTV 328-329. 148 Uo. CCCXXV 329-330. A levél második felét Székely Samu fordította. Székely S.: Brodarics i. m. 239-240.

Next

/
Thumbnails
Contents