Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Izsák Lajos: Az első „Népfrontos" választás Magyarországon 1949-ben I/63

74 IZSÁK LAJOS sén jelezte: „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközeleb­bi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalem­bert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának a jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rend­szer stabil, nem lehet velünk tréfálni, és ha megfelelő figyelmeztetés után nem ve­szi komolyan, akkor magára vessen." Sőt már ekkor megfogalmazta a Mindszenty elleni későbbi vádakat is. Beszédét ugyanis így folytatta: „Arra kell vigyázni, hogy a katolikus demokratákat elválasszuk Mindszentytől, hogy Mindszenty ne léphes­sen fel úgy, mint az össz-katolikusság képviselője és hogy őt ne, mint katolikust üs­sük, hanem mint fasisztát, Habsburgok visszahívóját, dollárcsempészt, meg ame­rikai kémet üssük ... még egy pár hétig megnézzük, hogy mi lesz és ha nem tágít, akkor meg fogjuk mutatni, hogy a magyar demokrácia erős."3 9 Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) illetékes szervei 1948 karácsonyának vi­gíliáján hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémke­dés és valutaüzérkedés gyanújával őrizetbe vették Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érseket és több munkatársát. A hírhedt Olti Vilmos büntetőtanácsa 1949. február 8-án hirdetett ítéletet a koncepciós perben. Mind­szenty bíborost életfogytig tartó, munkatársait, illetve a per többi vádlottját 4-15 évig tartó fegyházra ítélte.4 0 A per külföldön, különösen az Amerikai Egye­sült Államokban és Angliában nagy tiltakozó hullámot váltott ki, itthon „ve­gyes" volt a fogadtatása. A papság és a vallásos emberek, elsősorban a nők féle­lemmel teli megdöbbenéssel fogadták, a tisztviselői rétegek hallgatással vették tudomásul, hasonlóan a parasztság és a munkásság nagyobb része, s voltak olyanok is - akik örömüknek adtak kifejezést a meghozott ítélet miatt. Minden esetre a per hatására a katolikus alsópapság és a hívők elbizonytalanodása és megosztottsága tovább fokozódott. Április elejére terv készült az egyházak bevonására a választási kampány­ba. Rákosiék rájöttek arra, hogy a korábbi rendőri terrorral nem lehet ered­ményt elérni. Az egyházi személyek megfigyelése azonban továbbra is megma­radt. Kovács István, mint a Népfront választási bizottságának vezetője például utasítást kapott írjon Czapik Gyula egri érseknek (Rákosiék bizalmasa a püspö­ki karban - I. L.), „hogy igazak-e azok a hírek, hogy a papoknak megtiltják a Népfront melletti kiállást?"41 Az MDP vezetői ugyanis igyekeztek minél több lelkészt, plébánost, káplánt és egyházi vezetőt is pozitív nyilatkozatra bírni a választási programról, a választási részvételről, sőt voltak olyanok is, akiket látványosan bevontak a választási kampányba. A protestáns egyházi vezetők utíin sikerült a katolikus püspöki kar ellenállását is megtörni. Ez a grémium az 1949. május 5-ei konferenciáján kiadott nyilatkozatában a választásokkal kap­csolatban felszólította híveit, hogy éljenek szavazati jogukkal és azt lelkiisme­reti felelősségük átérzésével gyakorolják. „A Püspöki Kar szívesen támogatja 39 MOL M-KS 276. f. 52/4. o.e. 40 Részletesen lásd: A Mindszenty-per. A dokumentumokat összeállította, az előszót Mind­szenty József életrajzát írta, lábjegyzetekkel és névmutatóval ellátta: Gergely Jenő és Izsák Lajos. Reform. 1989. 527. 41 MOL M-KS 276 f. 54/37. o.e.

Next

/
Thumbnails
Contents