Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
758 ZSOLDOS ILDIKÓ 1891-ben Apagyon talált 82 darab Salamon-pénz. A pénz vagyon elásója minden bizonnyal áldozatul esett a támadóknak.51 Vécsey Józsefet 1872 elején saját kérésére felmentette a belügyminiszr tér,52 ugyanis úgy döntött, hogy megméretteti magát az 1872-es országgyűlési képviselő-választáson, méghozzá Szabolcs vármegye nyírbátori választókerületében a Deák Párt színeiben. Nyíracsád — ahol birtokkal rendelkezett — a nagykállói kerülethez tartozott, de volt főispánként jól mérte föl, hogy itt kormánypárti képviselőjelöltnek semmi esélye sincs a győzelemre. Azért részt vett a kerület kormánypárti választópolgárainak mozgósításában, de ez nem bizonyult elegendőnek Kauzsay Károly győzelméhez. A dualizmus korában az ellenzéki többségű Szabolcsban a nyírbátori és esetenként a kisvárdai választókerületben mutatkozott a legtöbb esély kormánypárti politikus megválasztására. Heves kampány zajlott a nyírbátori választókerület választásra jogosultjainak megnyerése érdekében a Deák párti Vécsey József és a Balközép jelöltje, Gencsy Károly között. A báró arról panaszkodott feleségének, hogy Dégenfeld Gusztáv, akinek választási elnökként pártatlan magatartást kellene tanúsítania, pénzzel, szép szóval, vagy ha az nem ér célt, akkor fenyegetéssel próbálja Gencsy mellé állítani a választókat. Végül Vécsey 1197 szavazattal 1039 ellenében megszerezte a mandátumot. Az 1872-es parlamenti választás azért vált különlegessé a dualizmus kori Szabolcs választásainak történetében, mert egyike volt azon kevés törvényhatóságnak, amelyekben az 1848. évi V törvénycikk 32. paragrafusának nem teljesen egyértelmű értelmezését kihasználva titkos szavazást rendeltek el. A voksolás 1,58 méter hosszú és egy hüvelyk (2,634 cm) átmérőjű szavazóbotokkal történt. A titkosság azonban sajnos több szempontból is meghiúsult.53 Az 1874. évi XXXIII. törvénycikk 76. paragrafusa pedig már egyértelműen rendelkezett: „a szavazás nyilvánosan, élőszóval történik”.54 Vécsey báró inkább csak távolból gondoskodó családapa és férj volt. Hol politikai teendői miatt, hol birtokainak ellenőrzésére hivatkozva hagyta magára feleségét, aki hiányérzetének így adott hangot 1862. április 10-én: „Hogy szünet nélkül téged keresnek fel gondolatim, talán nem is szükséges mondanom. Valamint azt sem, hogy számolom az órákat s perceket visszatértedig. Midőn távol vagy tőlem még jobban érzem, szívem üres, s örömtelen nekem az élet, ha te távol vagy tőlem.”55 A rendkívül családcentrikus Blanka kitartó társnak bizonyult, mindig biztos hátteret nyújtva politikus férjének, de mint szentimentális levelei — melyekben mindig hosszasan ecsetelte házastársa utáni vágyakozását — és Eszter lányának későbbi visszaemlékezései is bizonyítják, sokat gyötrődött az egyedülléttől, „...azt hiszem, hogy te nem vagy vélem meg51 Bóna István: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza 1993. 63., 122. 52 ANDJC 452 Nr. inv. 150 Acte judecátore§ti 1848-1902. 358 szám/eln. 1872. jan. 26. Főispáni felmentés 53 A kérdéshez 1. Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872). In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XII. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza 1997. 161-185. 54 Magyar Törvénytár. 1872-1874. évi törvény-czikkek. Szerk. dr. Márkus Dezső. Bp. 1896. 327. 55 ANDJC 452 Nr. inv. 154/1. Sárköz, 1862. ápr. 10. Dessewffy Blanka Vécsey Józsefhez
