Századok – 2013

MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747

A KÉT VECSEY 749 iskolai értesítők és egyéb dokumentumok alkotják. Vizsgálódásunk középpont­jába báró Vécsey Józsefet és legidősebb fiát, a családfőséget megöröklő Vécsey Lászlót állítjuk, összevetve karrierútjukat, családi hátterüket, személyes sor­suk alakulását, az arisztokrácián belül betöltött helyüket. Górcső alá vesszük, milyen nexusok fűzték őket az uralkodóházhoz, végül analizáljuk gazdálkodá­sukat is. Apa és fia komparatív vizsgálatán keresztül lehetőségünk nyílik rávi­lágítani, hogy egy Monarchia-beli előkelő, de gazdaságilag egyre kevésbé stabil családot hogyan tett tönkre egy vesztes világháború és az azt lezáró békediktá­tum. Mivel a családi birtokok jelentős részét képező sárközi és szennai urada­lom Szatmár és Ung vármegyében helyezkedett el, a trianoni határhúzás kö­vetkeztében jelentős birtoktestek kerültek Romániához és Csehszlovákiához. Csupán a nyíracsádi és a csegöldi uradalom, valamint a Békés megyei birtokok maradtak a megcsonkított Magyarországon. Az első világháború után Románi­ában és Csehszlovákiában keresztülvitt agrárreformok jelentősen megzsugorí­tották az egyébként ekkor már gyakran hitelekkel terhelt családi birtokokat. Ezek az események óriási traumát okoztak a szatmári Vécseyek életében. Családi környezet, politikai karrier Báró Vécsey József a Szatmár vármegyei Sárközön látta meg a napvilágot 1829. február 3-án. 1848-ig tulajdonképpen egy „hagyományos” politikusi kar­­rierúton haladt. Tanulmányait a kor szokásainak megfelelően magántanuló­ként végezte. 1842 végétől a bécsi egyetemen két évig bölcsészeti, egy évig pedig jogi tanfolyamokat hallgatott. Az iskolai kereteken túl magánúton is képezte magát elsősorban a magyar jog területén. Nevelője 1842-től Szepesi Imre ke­gyes tanítórendi áldozópap volt.12 1846-ban Vécsey József Pesten jogi vizsgát tett, majd joggyakorlatát Verőce vármegyében Jankovich László alispán mellett aljegyzőként kezdte meg. Jurátusnak 1847 végén esküdött fel a királyi kúriánál és jelen volt Pozsonyban 1847. november 12-én az utolsó rendi országgyűlés megnyitásán. Az országgyűlés munkájában azonban a továbbiakban nem vett részt, mert egyik rokona egzotikus utazásra csábította. Az utazás egyébként az arisztokraták kedvelt időtöltési formájának számított, mely a nevelés része­ként a világlátás szélesítését és tapasztalatszerzést is jelentett a szórakozáson túlmenően. Nagy érdeklődést váltottak ki bennük a fejlett nyugat-európai or­szágokon (Anglia, Franciaország) és Itálián kívül a közel-keleti területek is. Az egybe- és különírásában, valamint a személy- és településnevek megjelenítésében. Egyes meghonoso­dott idegen szavak írásmódját modernizáljuk. A korhűség kedvéért természetesen meghagyjuk az ar­­chaizmusokat, megőrizzük a levélírók stílusának a korra jellemző sajátosságait. A magyarázatot igénylő részekre a lábjegyzetben, illetve szövegközi szögletes zárójelben adtunk felvilágosítást. 12 Szepesi Imre 1811. ápr. 9-én született Léván. Tanulmányainak befejezése után 1833-tól öt évig Kisszebenben tanárkodott, majd Budára helyezték át. 1842-től 1848-ig a Vécsey bárók nevelője­­ként Bécsben és Sárközön tartózkodott. Jeles zenészként nagy gondot fordított az ifjúság zenei okta­tására. Figyelemreméltó irodalmi munkássága is. 1861-től 1864-ig a pesti kegyesrendi főgimnázium igazgatójaként funkcionált, 1865-ben egyetemi magántanár, 1870-ben a klasszika-filológia rendes ta­nára lett a pesti egyetemen. 1875. jan. 9-én Pesten hunyt el. Életrajzát 1. részletesebben: Szinnyei Jó­zsefMagyar írók élete és munkái. I-XTV Bp. 1980-1981. XIII. 786.

Next

/
Thumbnails
Contents