Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
742 TAMASI ZSOLT közbelépése mellett197 a kerület és hívei támogatásának is. Ez a közbelépés ugyanakkor valószínűsíthető azoknak a plébánosoknak az esetében, akik hosszabb ideje álltak egy-egy egyházközség élén, és szolgálati helyeiken maradtak halálukig, esetenként pedig a forradalmat követő években nagyobb, megürült egyházközség élére kerültek. Valószínűsíthető továbbá hogy, vagy nem voltak a forradalom elkötelezett támogatói, vagy híveik kiállása miatt kerülték el a számonkérést, s híveikkel fenntartott jó viszonyuk miatt az egyházmegye püspöke állomáshelyükről utólag sem helyezte el őket. Ez történt a Csíkszentkirályon 26 éve szolgáló Czikó Ignáccal,198 a Csíkmenaságon 20 éve szolgáló Miklósi Gergellyel,199 a Csíkszentsimonban 19 éve szolgáló Kovács Ignáccal,200 a Csíkkozmáson 17 éve szolgáló Mártonfi Jánossal. Zámbler János 18 éve szolgált Csíkszentmártonban, de 1849-ben bekövetkezett halála miatt nehezen ítélhető meg a szerepe. Egyértelmű viszont az egyházközség támogatása Ferenci János, a 10 éve Kászonújfalván tevékenykedő plébános esetében, aki annak ellenére, hogy nemzetőrnek állt, 1851-ben bekövetkezett haláláig állomáshelyén maradhatott. Párhuzamba állítva a 11 éve Csíktusnádon szolgáló Ráduly Ferencet201 és a szintén 11 éve Csíkszentimrén szolgáló Márkos Jánossal, azt látjuk, hogy míg Ráduly Ferenc szolgálati helyén marad, majd 1853-ban megkapja a megürült Csíkszentmártoni plébániát, addig Márkos János nemcsak fogságba került, hanem szabadulása után újra kellett kezdenie a papi karriert, a legalsó fokozatot jelentő kápláni funkciótól. Márkos János személyes sorsát befolyásolhatta, hogy a csíkszentimrei lakosságra a polgári, osztrák érzelmű tisztviselők nagyobb hatással voltak, amit jelez, hogy a petíciós ívek aláírásakor 1848. május-júniusában sikerült a pap ellen fordítaniuk a közhangulatot a kepe-fizetés kapcsán. A felcsíki kerületben hasonlóan tetten érhető a hívek védelme. A megtorlás kezdetén elfogott, állomáshelyén 38 éve szolgáló csíkszentmihályi plébános, Gyenge András és a szintén letartóztatott, az egyházközségben 18 éve szolgáló csíksomlyói plébános, Puskás Tamás mellett helyén maradhatott a 31 éve Csíkmadarason szolgáló Bocskor Elek,202 a 30 éve Csíkrákoson szolgáló plébános és 197 GYÉFKL PL - 394.d. 16.cs. 362/1849. - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. 198 Czikó Ignác 1807-ben született. Pappá szentelve 1830. Kilyéni Székely János fiainak a nevelője, 1831-től Torján káplán, 1832-től Csíkszentkirályon plébános. Meghalt 1850. október 30. Ferenczi 205. 199 Miklósi Gergely Zetelakán született 1793. március 14-én. Pappá szentelve 1817. Brassóban káplán, majd 1818-tól Gelencén plébános, 1819-től Székelykeresztúron, 1828-tól Csíkmenaságon. Meghalt 1866. április 1. Ferenczi 346. 200 Akit ugyan elfogtak, az egyházközséget is megbüntetve, viszont ő maga elkerülte úgy az osztrák katonai hatóság általi elítélést, mint a püspöki áthelyezést. 201 Ráduly Ferenc Bélafalván született 1811-ben. Pappá szentelve 1837-ben. Tusnádon káplán, 1841-től plébános. 1853-tól Csíkszentmártonban plébános. Meghalt 1878. november 1. Ferenczi 381. 202 Bocskor Elek Csíkszentsimonban született 1788-ban. Pappá szentelve 1814-ben. 1815-től Csíkboldogasszonyon káplán, 1817-től Csíkmadarason plébános. Meghalt 1858. június 6. Ferenczi 190.
