Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 723 a felcsíki részen problémákra számíthat. Az első, névtelen levélíró, aki barátjának szólítja Gál Sándort, beszámol arról, hogy elfogatását tervezik Csíkban, hozzátéve, hogy ,Julcsikon történt holmi átalakulás... Az alcsíki események lecsillapítására az ezred[es] és még több alattvaló tisztek lejártak, de siker nélkül. Felcsíkon még mind a régi lábon áll. Az ezred[es] nagyon tart a kitöréstől, ma éppen az ezred[es] több alattvaló tiszteket felvont Felcsíkra a népet még nagyobb rabságba vezetni, s mind némelyek gyanítják, mindenütt a fegyvert viselőktől hitet bevenni és ezt azért akarják tenni, hogy a fegyveres, azaz fegyvert viselők állhatatosak, és hogy a régi járom alatt meg akarnak maradni.Endes Miklós alkirálybíró is megerősíti ekkor kelt levelében az alcsíki lelkesedést, megnyugtatva Gál Sándort, hogy nem lesz semmi sértődése, a csíki határőrezred mindkét ezredese hajlandó őt barátsággal fogadni, sőt Felcsíkon is kitenni a nemzeti lobogót az Unió jeléül.64 65 Hogy pontosan mi történt, a dokumentumokból nehéz egyértelműen megállapítani, viszont ha a névtelen barát levelét tekintjük hitelesebbnek, az mindenképp egybecseng azzal, hogy az alcsíki-kászonszéki kerületben az esperes irányításával az Unióra történő lelkesítés a petíciós akcióval párhuzamosan erőteljes, eredményes volt, míg Felcsíkon ennek elmaradása miatt hihető, hogy a határőrezred vezetősége inkább tudott ellenforradalmi tevékenységet szervezni. Gál Sándor saját beszámolójában sajnos nem pontosította, hogy milyen volt az al- és felcsíki hangulat, de azt megjegyezte, hogy az Unió kimondása előtt „privát levelekben tudatták velem, mint péld XI, hogy letartóztatásomról rendelkeztek, és a katonatisztek ellenem fölbőszültek..”66 Csíkszéken Gál Sándor érkezéséig a hatóságok Csík, Gyergyó és Kászon székeknek is megszervezték a népgyűlést jűnius 15-re Csíksomlyón, ahol Gál szavait végül kedvezően fogadták. Csíksomlyón, amint a petíciós akciónál jeleztük, a ferences atyák hatására az Unió iránti lelkesítés már megtörtént, a petíciós ívek aláírására a népgyűlés előtt néhány nappal, június 11-én került éppen sor. A csíksomlyói gyűlésről írt jelentésében Gál Sándor kitért arra, hogy a magyar minisztérium iránti hűségre történő megesketése a jelenlevőknek megtörtént, „ezen tárgyban Andrási,67 gyergyóalfalvi plébános is nagyon lelkesen és buzdítólag szónokolt,”68 Gál Sándor a maga részéről természetesnek tekintette, 64 MOL H 2 1848/454: Csíkszereda 1848. június 1. Ismeretlen Gál Sándornak 65 MOL H2 1848/454: Csíkszentsimon, 1848. június 1: Endes Miklós alkirálybíró Gál Sándornak. 66 MOL H Mein. 2. 1848:454: Gál Sándor jelentése Batthyány Lajosnak. Alsócsernáton, 1848. június 25. Közölve. Urbán 2008. 49.; Benkő Samu (szerk.): Documenta neglecta. Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok. 1848. március 4. - 1848. június 26. Budapest 2008. 202. számú irat. 372-380. 67 Andrási Antal Nagykászonban született 1809-ben. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, Pesten, Bécsben a Pazmaneumbanban végezte. Pappá 1833-ban Pozsonyban szentelték, tanulmányait 1833-1835 között Bécsben az Augustineumban folytatta. 1835-től Gyulafehérváron teológiai tanár és prefektus, párhuzamosan Magyarigenben helyettes plébános. 1843-1849 között Gyergyóalfaluban plébános és kerületi jegyző. Az 1848-as forradalomban való részvétele miatt elfogták. Miközben Csíkszeredába kísérték, útközben a bekövetkező sorsa miatti félelmében Csíkszenttamáson főbe lőtte magát. Ferenczi 152. 68 Egyed Ákos szerint Gál Sándor csíki sikerének a hátterében a papság támogatása mellett fontos szerepe volt annak is, hogy a csíki származású Gál Sándor ugyanúgy római katolikus volt, mint Csíkszék lakossága. Egyed Ákos: 1848 erdélyi magyar vezéralakjai, Marosvásárhely 2004. 73.
